15. fejezet - Szülők...

Sziasztok! Köszönöm az ötleteket, fel fogom őket használni! :) De úgy gondoltam, hogy nem egy részbe sűrítem be az egészet, hanem kicsit húzom. Remélem tetszik ez a rész, innen indul be minden. Jó olvasást! :)

---

Másnap reggel...

Arra keltél fel, hogy csörög a vezetékes telefon. Kimásztál az ágyadból (mert már otthon voltál), és elindultál a nappali felé, hogy felvedd a telefont. De anyukád megelőzött.

- Igen? - szólt bele anyukád. - Kicsoda? Milyen Harry? - ekkor elszörnyedtél, kikaptad a kezéből a telefont és letetted. - Mi a.... mit csinálsz??
- Semmit... biztos téves hívás volt. - mondtad egyszerűen.
- De azt mondta hogy téged keres.
- Ó basszus Harold hogy lehetsz ilyen idióta... - gondoltad magadban.
- Ki ez a Harry? - nézett rád anyukád kérdőre vonóan.
- Hát......izé.....tudod.....
- Nyögd már ki. És tudod hogy nagyon utálom a hazugságokat.
- Jó, tudom. De ígérd meg hogy nem akadsz ki!
- Uramatyám mit csináltál..... - borzongott el anyukád.
- Semmit. Csak, ez a Harry... pár napja randizgatok vele. - mondtad végül, kicsit füllentve, mivel nem pár napja, hanem mindjárt 3 (!) hónapja. Várjunk csak.... pontosan két nap múlva lesz a hónapfordulótok! Biztos azért hívott. Vagy nem. Ki kell deríteni.
- Ez az amit nagyon el kell titkolni? (Neved), nekem mindent elmondhatsz! Akarsz mesélni, vagy még nincs nagyon mit? - kíváncsiskodott anyukád, amin meglepődtél.
- Miért érdekel?
- Baj hogy érdekel hogy ki a leendő fiúja a lányomnak? - mosolygott.
- Ha ilyen jól kezeli azt hogy randizgatunk, akkor lehet hogy azon se akadna ki ha járnánk... - gondolkoztál magadban, majd végül kimondtad. - Igazából már járunk....
- Oh igen? Juuuj és pontosan mióta? - anyukád totál úgy viselkedett mint egy tinilány, ami enyhén szólva megijesztett.
- Két nap múlva három hónapja. - mondtad ki boldogan, majd észbe kaptál hogy most az ANYUKÁDDAL beszélsz. De késő volt magyarázatra, mert ő gyorsan kapcsolt.
- Nem úgy kezdődött hogy pár napja randiztok? Most meg három hónapja jártok? - nevetett fel (?). Magához ölelt. - Be kéne mutatnod ezt a fiút. De csak nekem, mert ha apád ezt megtudja kinyír téged. És engem is, mert tudtam róla és nem szóltam neki. - megpuszilt, és elindult a konyha felé.
- Anya! - kiáltottál utána, mire ő megfordult. - Miért vagy ilyen kedves? Úgy értem.... hogyhogy nem akadtál ki?
- Tudod... az én kapcsolatom apáddal is pontosan így kezdődött. - mosolygott rád, és te visszamosolyogtál. Ezt nem is tudtad. - Amúgy tudod milyen nap van ma? - nem várta meg hogy te válaszolj. - A nyári szünet első napja! Hihetetlen hogy nem tudtad...
- Anya. Hétfő van. Ha úgy vesszük, szombat óta nyári szünet van. - mondtad unottan, de elnevetted.
- Jó, jó mindegy. Mára van programod?
- Nem igazán. Mert?
- Mert nekem sincs. Apádnak meg van. Tökéletes időpont hogy bemutasd ezt a Harry gyereket.
- Nem tudom hogy ráér-e. Tudod elég elfoglalt... - húztad el a szád.
- Mi talán ő egy szupersztár? - nevetett fel hangosan anyukád, te pedig csöndben álltál. - Kérdezd azért meg. Ebédre várjuk.
- Oké. - megint elindult a konyha felé. - Anya! - hátrafordult. - Szeretlek!
- Bezzeg most szeretsz.... Én is téged. - és végleg eltűnt a fal mögött.

***

- Te komolyan ebbe jössz? - mutogatott a ruhádra anyukád.

- Igen, mert? Mi baj vele? - igazgattad farmerodat és pólódat. - Úgyis csak itthon leszünk...

- Mi? Nem. Megyünk ebédelni de ezt már elmondtam. - mondta. - Te úgy gondoltad hogy itt eszünk? Nem, elmegyünk egy szép étterembe. Amúgy is itt kupi van, nehogy ezt lássa Harry. 

- Jó, igazad van. De akkor mit vegyek fel? - indultál a szobád felé.

- Gyere majd én kiválasztom. - ment utánad.

Miután felöltöztél , felhívtad Harryt, hogy ne hozzátok jöjjön, és elmondtad az étterem címét. Mondtad hogy körülbelül 10 perc múlva indultok otthonról, szóval 20 perc múlva ott lesztek. Harry mondta hogy igyekszik ő is ott lenni időben, de lehetséges hogy pár percet késik, mert épp interjúzik a fiúkkal. Mondtad neki azt is, hogy anyukád még nem tud mindent, úgyhogy majd inkább maradjon csöndben.
- Készen állsz? - kapta el karodat anyukád, majd a kocsi felé húzott.
- Igen. Teljesen. De kérlek anya ne égess majd be előtte oké? - kérdezted aggodalmaskodóan.
- Én? Soha! - mondta majd felnevettél. - Most mi az? - nevetett ő is.
- Semmi, menjünk.

Kevesen voltak az étterem nem dohányzó részében, aminek örültél, mert nem akartad hogy egy tucat rajongó letámadja Harryt. De ő még nem volt ott, amin nem lepődtél meg. Addig meséltél anyukádnak Harryről, de az valahogy sosem jött szóba, hogy ő Harry Styles a One Directionből.
- Hú, ez alapján nagyon rendes fiú lehet. És látom rajtad hogy nagyon szereted, ugye? - mondta anyukád, de válaszolni már nem tudtál. - JÉÉZUSOM OTT VAN HARRY STYLES! - kiáltott fel, mutogatva az éppen belépő fiúra. Elgondolkodtál, hogy vajon honnan a francból ismeri őt anyukád, de ekkor Harry megtalált szemével, és elindult felétek. - Figyelj erre jön, viselkedj természetesen. - magyarázott anyukád, de te felálltál  az asztaltól, lazán odasétáltál Harryhez és adtál neki egy szájra puszit.
- Szia szívem! - ölelt meg téged Harry.
- Szia!
- Te.....jó...ég. Az a bizonyos Harry, a TE Harry-d, az Harry STYLES? Úristeeeen. - őrült meg anyukád.
- Anya, abban egyeztünk meg, hogy nem égetsz le. - mondtad miután leültetek anyukáddal szembe. - Amúgy meg honnan ismered őt?
- Hát szerinted honnan? Az internetről. Meg egyszer a kocsimban hagytad az iPododat és arról hallgattam a zenét. És meg kell mondjam, nagyon tetszik a bandátok, Harry. - vigyorgott anyukád, és te érezted kellemetlenül magad anyukád bénasága miatt.
- Na szuper, az anyukám egy directioner.... - nevettél fel.
- Az tök jó dolog. Legalább egy kis előnnyel indulok. - mosolygott Harry anyukádra.
- De most inkább az igazi Harryre koncentráljunk, de a One Direction-ösre jó anya?
- Persze. Mesélj magadról Harry. - könyökölt az asztalra anyukád, és szeme csillogott a kíváncsiságtól.

A nagy beszélgetés közben rendeltetek ebédet és el is fogyasztottátok. Anyud folyamatosan kérdezgette Harryt, meg persze mesélt rólad gyerekkori történeteket. Nagyokat nevettetek rajtuk, nagyon jó hangulat volt, és azt az se tudta elrontani hogy néha odajött pár lány autogramot kérni Harrytől. Ekkor kaptál pát kérdő és utálkozó pillantást, de nem törődtél vele. Valószínűleg nem sejtették hogy a barátnője vagy, mert viszonylag távol ültetek egymástól, és a köszönő szájra puszitokat se látta senki, csak az anyukád. De annak ellenére hogy nem voltatok összesimulva, elvoltatok. Az asztal alatt fogtátok egymás kezét, Harry simogatta a combod, te néha megbökted a hasát, csakhogy megnézd mit reagál rá. Miközben beszélt, felnyögött egyet, mire anyukád furcsán nézett rá, de ő folytatta beszédét, és bosszúsan rád nézett. Ezeket a kis mozdulatokat sikerült úgy végrehajtanotok, hogy senki se vette észre őket.
Mikor kibeszéltétek magatokat, anyukád felállt az asztaltól.
- Őszintén örülök a találkozásnak Harry! Bármikor szívesen látunk! Mármint...amikor nincs otthon (apukád neve). - nevetett fel, majd megölelte Harryt. Te is felkeltél, és elindultál a kijárat felé, de anyud visszahúzott. - Nyugodtan maradjatok, csak én megyek. Este 7 körül gyere haza, mert apád 8kor ér haza, jó kicsim?
- Öööö oké köszi anyu. Szia! - ölelted meg nagyon meglepődve, majd épp visszahuppantál volna, de ekkor Harry ragadott meg.
- Gyere, szerintem innen mennünk kéne, mert már egy ideje itt vagyunk és valószínűleg hamarosan itt lesz egy rakás fotós. - húzott az ajtó felé.
- Oké, igazad van. - mentél utána.
Mikor kimentetek a hátsó ajtón (mert elől már egy csomó ember várt Harryre) , mindketten hangosan kiengedtétek a levegőt.

- Minden szuperül ment! Anyukád tök jó fej, nem értem miért nem szóltuk neki eddig. - vigyorgott Harry.

- Nem tudtam hogy ilyen is tud lenni. És igen minden jó volt, hála istennek... - sóhajtottál egyet.

- Nincs mit.

- Mi?

- Semmi... - röhögött Harry, majd átkarolt és elkezdtetek sétálni. - Amúgy....Tudod mi lesz holnapután?

- Persze. 3 hónaposak leszünk. - pusziltad meg az arcát, mire ő megállt.

- Igen. És én szeretném különlegessé tenni azt a napot, úgyhogy....

- Úgyhogy...?

- Nincs kedved elutazni pár napra velem? Mondjuk...... Párizsba??

14. fejezet - Másnaposok

Sziasztok! Tudom hogy sokat kellett várni erre a részre (is) , ezt sajnálom :(
Köszönöm a visszajelzéseket, jól esnek :) És köszönöm a több mint 21000 (!!) megtekintést! Ez hihetetlen! Sosem hittem volna hogy valaha lesz ennyi megtekintés :D Köszönööööm :3 
Ez a rész valószínűleg emlékeztetni fog titeket egy filmre (xd), remélem tetszeni fog :D Jó olvasást ! :) xx


U.I.: A képekhez a sztorik teljesen kitaláltak, ne essen félreértés :D

----

- Ne b** fel, nem tűnhetett csak úgy el! - fördemtél Liamre.
- Miért kell kiabálni? - nyöszörgött Niall a kanapéról, valószínűleg felébresztetted.
- Jó, én is ideges vagyok, hidd el! - mondta Liam, és tényleg látszott hogy ingerült.
- Mi? Mi-mi van? - kelt fel a sarokból Zayn, és levetette magát Niall mellé.
- Az ott chips? - mutatott Niall Zayn hajában lévő valamikre, ami ezek szerint chips. - Megehetem? - de nem várta meg a választ hanem egyszerűen kivette és elmajszolta.
- Fúj, Niall, ha most nem lenne dolgom, fél órán át arról beszélnék milyen undorító vagy néha. - undorodtál el.
- Mondjad már mi van. - ismételte magát Zayn félkómásan.
- Louis eltűnt.... - mondtad mire felkapták a fejüket. - Ha ti nem tudjátok hogy hol van...
- Én nem emlékszem semmire. - vágta rá Zayn.
- Én se nagyon, csak arra hogy ettünk a Nando'sban. - mondta Niall, majd megfogta a hasán lévő félig megevett szendvicset és emelte a szájához.
- Ha az megeszed, esküszöm sose érek hozzád, sőt nem is beszélek veled! - fenyegetted meg, mire szenvedő arccal lerakta a szenyót az asztalra. - Köszönöm. Szóval...senki nem tud semmit a répafejűről. Akkor gondolkodjatok. Mit csináltatok tegnap este?
- Hát én nem sokkal utánatok elmentem aludni, és akkor még itt volt ez a két jómadár meg Louis is. - mutogatott Liam.
- Ööö én emlékszem hogy miután elmentetek, ittunk egy kicsit, aztán Liam is elment, és utána nem emlékszem semmire. - mondta Zayn.
- Na ezzel is sokra mentünk... - forgattad a szemeidet.
- Én emlékszem, hogy utána elmentünk kajálni, és ha jól emlékszem ott volt Louis. Aztán kitalálta hogy találkozhatnánk pár rajongóval, de mi nem nagyon támogattuk mert már elég részegek voltunk, de nem tudom hogy mi volt utána. - támaszkodott fel Niall, majd felkelt az ágyról de azonnal vissza is esett. - Basszus!
- Mi van? - aggodalmaskodott Liam.
- Ááá, fáj a lábam! Vagyis nem az egész, hanem tudod csak a vége, ami az alján van, de nem az ujjaim hanem amin vannak, de nem a lábfejem hanem....
- A bokád?!
- Iiiiigen, az.

- Mi az rajta? Kötés? - kérdezte Zayn, majd megvizsgálta közelebbről Niall bokáját. - Ja, kötés. Ezt tuti orvos rakta rá.
- Akkor már tudjuk azt is hogy Niallnek valószínűleg eltört a bokája, és elmentetek orvoshoz is vele. - gondoltad végig. - Ezért Paul ki fog titeket nyírni.
- Amúgy nem kéne felkelteni Harryt? - kérdezte Niall, kihátrálva a témából.
- Áá, csak idegeskedne. Ő aggódik a legjobban Louisért. Megoldjuk nélküle, nem is kell elmondani neki. - mondta Zayn, majd felpattant. - Na, ürítsük ki a zsebeinket.
- Jó ötlet. - mondtátok Liammel kórusban.
Mivel te és Liam pizsamában voltatok, ezért ti kimaradtatok ebből, de Niall nem. Niallnél volt egy rágó, egy csoki, egy számla a Nando'sból, és egy filctoll. Zaynnél is volt egy filctoll és egy szalvéta.
- Nézzétek mááár - mutogatta röhögve a szalvétát.

- Na basszus, becsajoztál! - nevettetek fel Niallel, majd te észrevettél valamit. - Mi az a kezeden? Az egy nyomda! - ragadtad meg a kezét. - The Palm Tree! Ott voltatok! Menjünk oda, lehet ott van Boobear!
- De az messze van. Hogy jutottatok el odáig? - kérdezte Liam.
- Azt se tudtam hogy voltunk ott idáig, nehogy azt hogy hogy mentünk oda... És amúúgigyis valószínűleg gyalog, mivel egyikünk se tud vezetni.... - mondta Zayn.
- De Louis igen te barom. - mondtad. - Öltözzetek, öt perc múlva indulunk a Palm Tree-be!

***

- Szóval Louis nincs itt, de este még veletek volt. És az is kiderült hogy rajongókkal buliztatok, ami nem túl jó hír. - magyarázott Liam.
- Köszönjük nyilvánvaló kapitány. Mi is hallottuk. - szóltál be Liamnek. - Azt is tudjuk, hogy Niall lába itt még egészséges volt. És azt is hogy valószínűleg nincs eltörve, mert amióta eljöttünk otthonról nem panaszkodott.
- Aú, de fáj a lábam! - nyögött Niall.
- Mekkora kamu vagy... - nevettél fel, majd elindultatok gyalog hazafele, abban reménykedve hogy összefuttok az eltűnt fiúval.
- Várj! Nem is néztük meg az smseket! - csapott a homlokához Niall, és előkapta a telefonját.

Yooo haver , jó volt tegnap a buli!! :D Éltek még? xd Josh

- Ezek szerint Josh is velünk volt... kérdezd meg hogy nála van-e Louis..... - mondta Zayn.
- Jó, felhívom. - tárcsázta be Josh számát Niall. - Halló?
- Csőő! Mizu? - kiabált bele a telefonba Josh.
- Semmi, épp próbáljuk összerakni a tegnap estét... segítenél?
- Nem emlékszetek semmire? - röhögött. - Ez vicces. Meddig van meg?
- Semeddig. Vagyis azt már tudjuk hogy voltunk a Palm Tree-ben és te is ott voltál.
- Ja meg egy csomó rajongó. Nagyon nagy buli volt. Kiütöttétek magatokat. - röhögött még mindig Josh.
- És tudsz valamit Louisról? - tért a lényegre Niall.
- Ja, ő is bevadult.
- Úgy értem tudod hol van?
- Nem.....mert? Nincs meg?
- Nincs. És buli után hazamentünk, vagy...?
- Nem, történt valami a lábaddal úgyhogy elmentetek a kórházba de nem tudom melyikbe. Louis is ment, csak én nem. Bocsi de innen nem tudom mi történt. De most menne kell, remélem megtaláljátok Louist. Szia. - hadarta Josh, majd letette.
- Na, ott van? - kérdezted.
- Nem. Buli után mentünk orvoshoz, de nem tudja melyikhez, úgyhogy azt sem tudjuk megnézni. - mondta szomorúan Niall.
- Akkor szerintem menjünk haza és gondoljuk át még egyszer. - mondta Liam, és mindenki bólintott.

***

- Reggelt! Merre voltatok? - csókolt meg téged Harry, mikor hazaértetek.
- Szia! Csak...elmentünk egyet sétálni. - mondtad, egy erőltetett mosollyal az arcodon, ami Harrynek is feltűnt. Leült a kanapéra és magához ölelt.
- Mi a baj? - komolyodott el. Eltávolodtál tőle.
- Hát...tudod Harry.....nem találjuk Louist....

- Hogy hogy nem találjátok? - fagyott le Hazza.
- Tegnap egy kicsit vadultunk miután elmentetek, és most nincs itthon. És már kerestük pár helyen, de sehol sincs. - mondta Zayn.
- Mi az hogy nincs sehol?! Srácok ez nem jó vicc! Nagyon nem! - Harry kezdett kiakadni.
- Sajnáljuk Harry..... - mondta Zayn.
- Vá-vá-várj!!! - kiáltott fel Niall.
- Mivan? - nézett rá mindenki.
- Tánc közben elestem, és úgy ütöttem be a lábam. Elmentünk a kórházba, utána jöttünk hazafele. Amikor hazajöttünk, Zayn elment tusolni a nagy fürdőbe, mert leöltötte magát, Louisnak meg pisilni kellett, ezért elment Harry fürdőjébe. - Niall felpattant és elrohant az említett szobába. Ti mentetek utána, de nem találtátok ott Louist.
- De várj! Utána meg ettünk, meg tévét néztünk és utána Louis el akart menni aludni, de nem akart egyedül aludni ezért.... - mondta Zayn.
- Ezért bement Harryhez aludni! - folytatta Niall. - De valószínűleg mivel ott volt (neved) ezért nem fért oda....
- És legurult. És mivel BooBear forgolódik alvás közben.... - mondta Zayn, majd összenéztek Niallel, és berohantak Harry szobájába. Levetették magukat a földre és kiráncigálták Louist az ágy alól.
- Hála az égnek!!! - könnyebbültetek meg Liammel és Harryvel mikor utolértétek a fiúkat.
- Csak be kellett volna jönnünk Harryhez reggel, és nem kellett volna az egész nyomozósdi! Basszus ez hihetetlen! - röhögött Liam.
- Én nem is vettem észre amikor felkeltem... - gondolkodott Harry.
- Mi a... sziasztok. - ébredezett Louis.
- Még él! - kiáltott fel Niall, majd felhúzta Lout és kimentetek a nappaliba.
- Mi történt? - értetlenkedett a répafejű.
- Óóó te azt nem akarod tudni... - mondta mindenki kórusban.

***

- Srácok, van pár kép a telómon.... - mondta Louis.
- Mi? Tegnapról? Neee.... - röhögött Zayn.
- Mutasd meg! Most! - parancsoltad.
- Oké, de utána törölni kell ezeket, mert botrány lesz. - nevetett majd középre rakta a telefonját és nevetés közben végignéztük a képeket....

13. fejezet - Harry és Louis lakásában

Sziasztok! Ismét köszönöm a megjegyzéseket, nagyon jól esnek! :) Próbáltam ezt a részt is hosszabbra írni, nem tudom mennyire sikerült... Mindenesetre jó olvasást! :) xx

U.I.: Sikerült megjavítanom a rendszeres olvasós modult, úgyhogy mostmár fel tudtok iratkozni ha szeretnétek :)) 

---

- Ti rendezzétek kör alakba az üléseket, mi addig keresünk üveget meg hozunk poharakat! - adta ki a feladatokat Zayn, majd elindult Niallel a konyhába.

- Minek kellenek a poharak? - kérdezted értetlenül Liamet, aki éppen Harryvel rendezgette a foteleket.

- Hát tudod mi úgy szoktunk játszani, hogy ha nem teszel meg valamit, akkor innod kell. - válaszolt Liam helyett Louis.

- Na nem. Én úgy nem játszok. Alapból rossz ötletnek tartom az egészet, de hogy még le is részegedjünk.... - aggodalmaskodtál. 

- Akkor nem úgy játszunk. Csak simán. Ha az neked úgy jó... - ölelt meg Harry, de szavai felháborodást okoztak a fiúk között.

- Mi?? Ne mááár. Az benne a vicces! - siránkozott Louis. Liam meg csak röhögött, mert neki mindegy volt, úgysem ihat alkoholt. Te, nem törődve Louis nyávogásával megcsókoltad Harryt.

- Menjetek szobára... - sóhajtott fel Zayn, mikor belépett a szobába. - Ja bocs. Már megvolt.

Ezen mindenki felröhögött, még ti is. Louis elsírta a híreket, hogy nem a 'szokásos' mondón fogtok játszani, mire Niall és Zayn vágott egy szenvedő arcot, de végül beletörődtek és leültek a helyükre.

- Én pörgetek először! - kiáltott fel Niall, miután elhelyezte az üveget a kanapé-kör közepén lévő asztalra. Mivel senki sem tiltakozott azonnal meg is pörgette. Harry előtt állt meg az üveg vége.

- Na basszus. - nyögött fel Harry majd felemelte fejét és ránézett Niallre. - Mit akarsz, mit csináljak?

- Mmmmm... - vágott gonosz fejet Niall - Fogd meg (neved) melleit!

Mindenki felröhögött, kivéve Harryt, aki vágott egy 'bitch please' fejet, és zavartatás nélkül letapizott. Ez még nagyobb nevetést váltott ki a fiúkból, belőled pedig egy 'miért is barátkozom ezekkel' fejet.

- Na akkor most én jövök! - megpörgette az üveget és Liam felé állt meg. - Muhaha! - nevetett ördögien majd mondta a feladatot. - Zsomblőrködj kanalakkal!

- Mi?! - kiáltott fel Liam. - Az lehetetlen! Nem is tudok zsomblőrködni! 

- Persze, persze... Tudjuk hogy a kanalak miatt nem csinálod meg... - nevetett Harry. - Akkor....legyél a pincérünk 4 körön át! Kezd azzal hogy hozol valami sütit!

- Sütit? Nem megyek el a cukrászdába! - torpant meg Liam.

- Ott van a  hűtőben te.... - röhögött még mindig Harry.

- Jó, jó hozom, de előtte pörgetek. - Louis felé állt meg az üveg. - Ez könnyű. Írd ki twitterre hogy ' Liam Payne a legkirályabb ember a világon, és rajta sokkal jobban állnak a csíkos ruhák.'

- SOHA! - sikított Louis. - Az első részét még talán, de a másodikat felejtsd el!

- Jól van akkor csak az elejét. - nevetett mindenkivel együtt Liam, majd ki is ment a konyhába.

Miután teljesített a feladatát, Louis pörgetett. Téged pörgetett. Gondolkodott pár percig, ezalatt Liam is megérkezett a tortaszeletekkel. Louisnak felcsillant a szeme és gonosz mosolyra húzódott szája. Intett, jelezve hogy menj közelebb.

- Fogd meg az egyik tortaszeletet, és kend Harold arcába. - suttogta a füledbe, mire te felnevettél, de utána komoly arcot vágtál, nehogy rájöjjenek a 'tervetekre'. Odasétáltál az asztalhoz, vettél egy tányért és raktál rá egy szelet tortát. Nyugodtan leültél Harry mellé a kanapéra. A többiek értetlenkedve néztek, azt hitték hogy az a feladatod hogy sütit egyél. De ekkor egy hirtelen mozdulattal felkaptad a szeletet és Harry arcába kented. Alapos munkát végeztél, mert a piros-kék máz teljesen belepte Harry arcát. Mindenki elkezdett fuldokolni a röhögéstől, még Harry is. Louis lepacsizott veled, és nagyon elégedett feje volt. Ekkor Harry bosszúként magához ölelt és nyomott egy hatalmas puszid az arcodra, ezzel elérve azt hogy te is csupa tortamáz lettél. 

- Na pörgetek - mondtad. Zaynnél állt meg az üveg. Magadhoz hívtad, mert te is egy titkos küldetést akartál adni neki, mint az előbb neked Louis. - Öntsd rá annak a pohár tartalmát Harry pólójára, hogy le kelljen vennie. - suttogtad neki, de nem bírtad ki nevetés nélkül. Ő is elnevette magát. majd bólintott egyet. Ő nem vezette fel úgy mint te, hanem azonnal cselekedett. Megfogta a poharat és egy lendítéssel Harryre öntötte a benne lévő vizet.

- Mi a... Basszus! Mindenki ellenem játsziik? - röhögött Harry.

- Hááát... - nevettél. - Óóó a francba!  Most muszáj lesz levenned a pólódat...

- Áááá már éértem. - esett le Harrynek a feladat lényege. Egy mozdulattal lekapta magáról vizes pólóját és rádobta Zaynre. Zayn zavartatás nélkül pörgetett, és Niallt pörgette. Az volt a feladata, hogy a játék végéig legyen Zayn szolgája, de nem vállalta, ezért ne kellett vennie egy ruhadarabot.

***

Egyre több olyan feladat volt, amit nem teljesítettek a fiúk, úgyhogy egyre csak fogytak róluk a ruhadarabok. Harryn már csak zokni és alsógatya volt, Zaynen póló és alsógatya, Niallen nadrág és zokni, Liamen meglepőmódon minden volt csak zokni nem, Louison pedig a csikós pólója és egy ugyanolyan mintájú boxer. Te voltál az egyetlen, aki teljesen fel volt öltözve.

Niallen volt a sor a pörgetésben, és téged pörgetett.

- Csókold meg Zaynt! - mondta körülbelül fél perc gondolkodás után.

- Na azt tuti nem! - mondtad határozottan, de ekkor azt vetted észre hogy mindenki kaján vigyorral reagálja le a válaszod. Leesett hogy le kell valamidet venned. Ránéztél Harryre, de ő is pont olyan volt mint a többiek. Alig várta hogy lássák mit veszel le. Végül beletörődtél 'sorsodba' és levetted a pólódat. A fiúk lefagytak pár másodpercig, de nem értetted miért, mert ma már láttak egyszer fürdőruhában. Gyors pörgettél és mondtad is a feladatot Louisnak. - Mutasd be a táncmozdulataidat!

Louis azonnal felpattant és az iPhoneján elindított valami zenét. Elkezdett baromkodni és végül már a többiek is beszálltak. Mindenki nagyon jól érezte magát.

*Reggel*

Harry mellett ébredtél, az ő szobájában. Ti ketten tegnap hamarabb elmentetek aludni, mint a többiek. Harry még aludt, úgyhogy kisétáltál a konyhába reggelit csinálni, de amikor kiléptél a szobából, lefagytál. Mintha bomba robbant volna. Zayn a sarokban alszik, de tele van szórva chipszel, Niall el van terülve a kanapén és a hasát és félig megevett szendvics van, Liam pedig a fotelben alszik teljesen normálisan. Odamentél Liamhez és óvatosan felkeltetted.

- Jó reggelt (neved)! Hogy vagy? - kérdezte álmosan Liam.

- Én remekül, de itt mi történt?? - vontad kérdőre, mire ő is körbenézett.

- Hát.... miután elmentetek a fiúk elkezdtek inni... először csak kicsivel kezdtek de aztán egyre jobb lett a buli, úgyhogy folytatták és meghülyültek. - nevetett fel Liam. 

- Oh értem, de nem történt semmi baj, ugye? - aggodalmaskodtál még mindig.

- Nem dehogy. Csak jól éreztél magukat. - mosolygott rád Liam.

- Oké, rendben. - mosolyogtál vissza, majd elindultál a konyha felé, de ekkor feltűnt valami. - Várj, de ha nem történt semmi durva...

- Igen...?

- Akkor hol a francban van Louis??

12. fejezet - A parton

Hellóka! Köszönöm szépen a visszajelzéseket, és a gyors válaszokat a kérdésemre :) Igazán kedvesek vagytok :) El sem hiszem hogy a legutóbbi fejezet óta 4000 megtekintés volt... 9 nap alatt. Nagyon örülök neki :) És bocsánat, hogy ilyen sokat kellett várni, de remélem megérte és tetszeni fog ez a rész is :) Most is (mit mindig) szívesen fogadom a véleményeteket és ez alatt nem csak a pozitívakra gondolok. Ha nem tetszik valami, vagy furcsának tartjátok nyugodtan mondjátok meg :) Köszönöm:) 
Nem is húzom tovább, jó olvasást! :) xx

----

- Harry, nem mehetünk a strandra, nincs is fürdőruhám! - törtél ki, mikor meghallottad Hazza tervét.
- És? - nézett rád pajkosan majd arcára fagyott a mosoly és visszafordította a fejét az út felé - Jönnek a fiúk is. Megbeszéltem velük, hogy mi elmegyünk ruhát venni neked és ott találkozunk.
- Nem akarom, hogy költs rám.... - morogtál, de igazából örültél, hogy több időt tölthetsz a fiúkkal és megismerheted őket.
- Durcizás helyett inkább elkezdhetnél gondolkodni hogy milyen fürdőruhát szeretnél... - kezdett bele, de te azonnal a szavába vágtál.
- Ha már muszáj újat venni, akkor egybe-részest szeretnék.
- Mi? Nem. Mért vennél fel egyrészest? Tökéletes alakod van! Én már csak tudom... - háborodott fel, de a végére egy önelégült mosoly ült ki az arcára.
- Jaj már Harry! Nem olyat kapok amilyet szeretnék?? - vontad kérdőre.
- Ha egyrészest szeretnél akkor...nem. Kapsz egy szexi bikinit és kész. Eldöntöttem. - röhögött, majd gyors feléd fordult és nyomott egy puszit az arcodra.
- Itt terrorizálsz... - nevettél fel, majd te is megpusziltad Harryt.

***

- Elégedett vagy? - kérdezte Harry mosolyogva, miközben sétáltatok kifele a boltból. Keze a derekadon volt.

- Igen, nagyonis. Köszönöm szépen. Bár nem egyberészes... - nyomtad meg a szót - de nagyon tetszik. És a nadrág és a póló is.

- Akkor jó. Amúgy szinte hihetetlen, hogy nem ismertek fel... - gondolkodott el Hazza.

- Tényleg, mi lesz a strandon? Fel fognak ismerni, és ha meglátnak minket akkor pletykálni fognak és.... - kezdtél el kiakadni de Harry befogta a szád. Az ő szájával.

- Nyugi, egyedül leszünk. Mármint a fiúkkal. Tényleg, fel is hívom őket hogy hogy állnak.- vette elő telefonját, közben beültetek a kocsiba és elindultatok a part felé. Tudtad hogy Harry nem Louis-val beszélt, mert nem mondta a végén hogy 'Szeretlek'. Nem is Niallel, mert nem említette hogy van-e étterem a közelben vagy sem. Zayn valószínűleg épp a haját állítja be, vagy épp keresi a megfelelő gatyát, amiben kidolgozott felsőteste tökéletesen látszik. Így hát valószínűleg Liammel beszélt.

- Kivel beszéltél? - kíváncsiskodtál.

- Liammel. - Talált süllyedt. - Öt perce indultak, úgyhogy körülbelül ugyanakkor érünk oda mint ők. - magyarázta Harry. - Amúgy, tudom hogy már százszor mondtam, de nagyon csini vagy.

- Köszi. - pirultál el, bár nem tudod miért mert tényleg mondta már párszor.

***

- Végre itt vagytok! - kiáltott fel Liam, amikor kiszálltatok Harry kocsijából. 

- Jaaaj annyira hiányoztál már bogárkám! - ölelte meg Harryt a répafejű. - Azt hittem már eltévedtetek. Vagy csak megismételtétek a reggelit? - röhögött fel, és már el is tolta magától Hazzát és elkezdett rohanni.

- Ez komoly? Anya elmesélte? Hát ezt nem hiszem el... - röhögött a göndörke is, aztán megláttad hogy Liam és Zaynt rohannak Harry felé, majd a következő pillanatban már a kezükben tartották.

- Te ilyen rossz fiú vagy, Harold? - rázta az említett személyt Zayn. Miközben ökörköftek, neked feltűnt hogy valaki hiányzik.

- Merre van ír barátunk? - tetted fel kérdésed.

- Oh, ő a kocsiban ül. Eszik, meg bénázik a gitárjával asszem. - rántotta meg a vállát Zayn.

Ekkorra már a 'nagy bátor' Louis is visszajött és ő is kínozta Hazzát. Te elsétáltál Louis kocsijához, majd beültél a hátsó ülésre.

- Szia (neved)! Mizu? - nézett fel rád meglepetten a keresett személy, Niall.

- Szia Nialler. Miért ülsz itt egyedül? - kérdezted, és ahogy kimondtad eszedbe jutott amikor az óvónéni mondta ezt neked még kiskorodban. Ezen halványan elmosolyodtál majd komolyan ránéztél Niallre.

- Hát, csak.... gitározgattam. - mondta ártalmatlanul.

- Gyere ki, játsz nekünk. Hidd el, úgy sokkal jobb lenne. - mosolyogtál rá biztatóul, és most te érezted magad óvónéninek. Kisétáltatok, leültetek a part közelébe és Niall elkezdett játszani. Te odahívtad a többi fiút is, és ők pedig elkezdtek énekelni. Végül már mindenki énekelt torka szakadtából és mindenki nagyon jól érezte magát.

- Amúgy minek vettünk fürdőruhát, ha nem is megyünk be a vízbe? - kérdezted, de amint kimondtad, meg is bántad. Mind az öt fiú szeme felcsillant és először lassú mozdulatokat tettek, majd felugrottak és elkezdtek feléd futni. Te is elkezdtél rohanni, de sikertelennek tűnt próbálkozásod mert azonnal utolértek, felkaptak és vittek a víz felé. 

- Várjatok! Legalább a ruháimat hadd vegyem le, mielőtt bevisztek! - emelted fel a kezed jelzésül hogy álljanak meg.

- Majd Harry leveszi a ruháidat, úgyis van benne tapasztalata... - jegyezte meg Zayn, majd mindenki hangos nevetésben tört ki, kivéve téged és Harryt. 

- Úgy érzem ezt még párszor megkapjuk. - néztél rá mosolygó szemekkel, mire ő megcsókolt, amire a fiúk válasza egy 'húú'-zás volt, de nem érdekelt titeket. Levetted a ruháidat és lazán ledobtad a homokba.

- Héé így kell bánni az új ru... Aztaa! - nézett fel Louis, és tátva maradt a szája. A többieknek szintúgy.

- Mi az? - néztél rájuk értetlenül. Zayn elindult Harry felé és kezet fogott vele.

- Minden tiszteletem, haver. Remek választás. - gratulált Harrynek, de közben le sem vette rólad a szemét. Harry felnevetett, majd megköszönte és megragadta a kezed. Befutottatok a tengerbe, majd a fiúk is követtek és rátok ugrottak.

***

Órákon át fürödtetek a vízben, utána még kint kicsit beszélgettetek, énekelgettek és hasonlók. Amikor kezdett besötétedni, úgy döntöttetek hogy hazafele veszitek az irányt. Gyors telefonáltál anyukádnak hogy kikönyörögd hogy még egy éjszakát a 'barátnődnél' tölthess és szerencsédre beleegyeztek, bár érezted hogy kezdenek sejteni valamit.

Megbeszélték a fiúk, hogy ma mindenki Louis és Harry közös lakásában tölti az éjszakát. Mikor megérkeztetek, te azonnal a konyhába mentél mert nagyon szomjas voltál. Már ismerted a lakást, mert már jártál ott párszor az elmúlt pár héten. Raktál ki poharakat és kólát a nappaliban lévő dohányzóasztalra, majd lehuppantál Harry ölébe és végignéztél a fiúkon. Zayn, Liam és Niall a négyszemélyes kanapén voltak elterülve, Louis a földön ült mert 'az a kedvenc helye', ti Harryvel pedig a karosszékben. Pár másodperc után Louis törte meg a csöndet.

- Üvegezzünk! - kiáltott fel.

- JÓ!! - válaszolt egy emberként Liam, Niall, Zayn és Harry. Csak te voltál kicsit bizonytalan az ötlettel kapcsolatban....

Kérdés :)

Sziasztok! Írtátok páran hogy elég fura hogy nem E/1-Ben írom a történetet. Szerintetek úgy kéne? Szeretnétek hogy úgy folytassam? :) Amúgy hétvégén valószínűleg lesz új rész, feltéve ha kapok válaszokat, mert én csak azt szeretném tudni, hogy ti hogy szeretnétek :) Puszi pá xx

11. fejezet - Anne

Sziasztok! Itt az új rész, tudom hogy rövid lett, de azért remélem tetszik, ha igen jelezzétek egy megjegyzéssel :) Jó olvasást :)


U.I.:  Túl vagyunk 12000 megtekintésen! Köszönöm :)


------


Reggel...


Ott feküdtetek Harry ágyában, teljesen meztelenül, de hihetetlenül boldogan. Harry keze a nyakad alatt volt, és úgy karolt át. Te már fent voltál egy ideje, de Harry csak most kezdett el ébredezni.
- Jó reggelt, szívem! - köszöntött téged.
- Jó reggelt! - suttogtad a fülébe. - Hogy aludtál?
- Hát nem aludtam túl sokat, de szerintem te se... - kacsintgatott, majd felnevettetek. Megcsókolt, de csókotokat az ajtó kicsapódása zavarta meg...
- Harold, ébresz... ÚRISTEN! - sikított fel Harry anyukája, Anne amikor megpillantott titeket pucéran csókolózni. Eltakarta a szemeit.
- Anya! Te...mit csinálsz itt?! - kiáltott fel Harry, majd rád terítette a takarót. Nagyon megijedtél, Harry viszont inkább mérges volt. - Kopogni nem szokás?
- Csak annyit akartam hogy....5 perc múlva reggeli.... - mondta Anne, miközben elkezdett kihátrálni a szobából, de még halkan megjegyezte - Bár szerintem ide nem lesz elég 5 perc....
Amikor Anne becsukta az ajtót, Harry felnevetett.
- Te meg mit röhögsz? - törsz ki idegesen.
- Hát ez tök vicces volt! - Harry fuldoklott a röhögéstől.
- Hát te hülye vagy Harold! Épp most süllyedtem egy óriásit anyukád szemében, te meg csak röhögsz? - nagyon ideges voltál. Nem értetted, hogy Hazza miért röhög.
- Nyugi, anya jó arc. Ő is csak röhög az ilyeneken.
- Nevet azon, hogy a fia lefeküdt egy lánnyal? - néztél kérdőn Harryre.
- Nem láttad, hogy mosolygott? Amúgy meg nem egy lánnyal, hanem A lánnyal. És ezt ő is megérti. - mosolyog rád.
- Ezt hogy érted?
- Te vagy az a lány, akivel az életemet akarom élni, és azt anyu is tudja, ezért nem akadt ki azon amit látott. Sőt, szerintem ha most közölnénk hogy unokája lesz, azon se akadna ki...nagyon. - nevetett Harry.
- Nem értem én ezt a Styles családot... - sóhajtottál fel, majd elmentél a fürdőbe és felöltöztél. Megmosdottál és fogat mostál, közben Harry is elkészült. Lementetek az étkezőbe, ahol mindenki rátok várt. Két szabad hely volt. Harry ledobta magát Louis mellé, te pedig mellé ültél, ám így Anne mellett is ültél. Nagyon kényelmetlenül érezted magad. A reggeli csendes volt, csak néha a fiúk viccei hallatszottak, nyilván azért mert ők még nem tudták a reggeli eseményeket...
Kaja után úgy döntöttetek, hogy elmentek valahova, mert számodra még mindig kellemetlen volt a szituáció. Elköszöntetek a fiúktól, és Annéktől.
- Nyugi szívem, nem történt semmi. - súgta a füledbe Anne, amikor búcsúzóul megölelted. - Tegyünk úgy, mintha meg sem történt volna jó? - rád kacsintott.
Nagyon megkönnyebbültél, és kinyögtél egy 'köszönöm'-öt, majd beültetek Harryvel a kocsiba, és elmentetek.
- Na, és hova megyünk? - kérdezed Harrytől mosolyogva.
- A strandra...

10. fejezet - Különleges est

Hello! Ez a rész egy nagyobb időugrás után van, remélem tetszik:) Jó olvasást :)


UI: Túl vagyunk az 10000 megtekintésen! Köszönöm! :)


----


*Pár hét, és jó pár randi után*

Az elmúlt hetek csodálatosak voltak. Szinte naponta találkoztatok Harryvel, de mindig ő jött hozzátok. Kicsit már zavart, hogy még nem mutatott be a One Direction többi tagjának, de úgy voltál vele, hogy majd ha úgy érzi itt az ideje, bemutat.


Otthon ültél, és vártad Harry jelentkezését. Megígérte, hogy majd felhív, mert mára valami különleges randit tervezett.

Elmentetek egy elegáns étterembe, ahol egy roppant csendes és romantikus vacsorát töltöttetek el. Ismét rengeteget beszélgettetek, majd megetettétek egymást a desszerttel. Ezek után elmentetek sétálni, amitől te kicsit aggódtál, mert még mindig fent állt annak a veszélye, hogy észre fognak titeket a rajongók és fenyegetni fognak. De ez az este teljesen megváltoztatta a véleményed, mert már nem érdekelt annyira hogy mit gondolnak a kapcsolatotokról. Elsétáltatok egy hajódokkhoz, ahol egy pofás kis hajó várt rátok.

Kérdőn néztél Harryre, mire ő felvezetett a hajóra és elárulta, hogy most egy kis hajókázás fog következni, de a végállomás meglepetés...

Körülbelül fél órát hajókáztatok, ölelkezve, csókolózva. Egy gyönyörű szigetre érkeztetek, ahol Harry azonnal egy csodálatos házhoz vezetett téged. Te még mindig össze voltál zavarodva.

Te: Hol vagyunk?

Harry: Isten hozott új otthonodban kicsim!

Te: Hogy mi?

Már semmit sem értettél. Hirtelen nagy izgés-mozgás támadt, és megláttál pár hozzátok közeledő alakot.

Zayn: Isten hozott!

Niall: Már alig vártuk, hogy megismerjünk!

Liam: Harry olyan sokat mesélt rólad!

Te lesokkolódva álltál ott, és ekkor megpillantottad Harry szüleit. Az anyukája odament hozzád, végigmért a szemével, majd hatalmas mosollyal az arcán megszólalt.

Anne: Harry igazat mondott! Te tényleg úgy nézel ki mint egy angyal. Jól választottál kisfiam!

Megölelt, te pedig majdnem elsírtad magad a meghatottságtól.

Bevezetnek az óriási házba, majd bent leültök az asztal köré. Mindenki jobban meg akar ismerni, úgyhogy próbálsz mindent elmondani magadról. Ha lehetséges még jobban megszeretnek.

Harry egész este a kandalló mellett állt és téged csodált. Megvacsoráztatok, és mivel fáradt voltál, ezért Harry elkísért a hálószobádba vacsora után. Letusoltál, és amíg te a fürdőben vagy, ő az ágy mellett vár meg. Gyors felöltöztél, majd pizsamában kimentél Harryhez és befeküdtél az ágyadba. Mivel Harry nem feküdt be melléd, felültél és aggódóan kérdezted Harryt.

Te: Jól vagy? Mióta itt vagyunk egy szót se szóltál hozzám...

Harry: Hát persze, hogy nem! Nem győztem betelni a látványoddal...

Te megcsókolod és hozzábújsz, de ő megtorpant, feláll és elindul az ajtó felé. Kérdőn nézel rá.

Harry: Nem alszok veled, nem illik... Mindent a helyes sorrendben akarok csinálni veled. Jó éjszakát kedvesem!

Te: Jó éjszakát! De nekem nem lesz az, ha nem vagy mellettem!

Harry: Itt vagyok egy szobával arrébb...

Végül kisétált a szobádból, és te is visszafeküdtél az ágyadba. Kicsit csalódott voltál, de megpróbáltál elaludni. Csak forgolódtál az ágyadban, ahogy Harry is...

Úgy éjfél körül, mikor már mindenki aludt, felkeltél és átosontál a szomszéd szobába Harryhez.

Bebújtál mellé az ágyába, és ekkor felfedezted, hogy ő sem alszik. Nagyon szorosan magához ölelt, majd a füledbe súgta.

Harry: Nagyon, de nagyon örülök, hogy átjöttél. Annyira nehéz volt csak úgy ott hagyni...de muszáj volt! Sajnálom.

Te: Semmi baj, megértem. Nem szeretnéd elsietni a dolgokat...

Harry: Igazából csak miattad. Emlékszel a második randinkra? Akkor elhatároztam, hogy addig várok.....tudod...azzal, amíg te nem kezdeményezel...

Ezt szinte egy felhívásnak vetted, úgyhogy azonnal megcsókoltad. Ő ezt először poénnak vette, és elnevette magát, de aztán ráébredt, hogy komolyan gondolod, úgyhogy ő is visszacsókolt. Beletúrtál a hajába, ő pedig megfogta a combjaidat és magára emelt. Ott ültél felette, ő épp a pólódat húzta le rólad, te pedig mohón csókoltam ajkait. Észrevetted, hogy Harry bénázik a felsőddel, úgyhogy egy egyszerű mozdulattal lekaptad magadról és eldobtad a sarokba. Harry pár másodpercig csodálta felsőtested, majd ismét magához húzott és bekebelezte ajkaidat. A nadrágodat könnyebben le tudta rólad szedni. Neked szinte semmit se kellett levenned róla, mert ismét alsógatyában aludt. Ott feküdtetek egymáson, majdnem meztelenül, és az éjszaka további részét kellemesen töltöttétek el....

9. fejezet - Éjszaka és reggel

Sziasztok! Itt az új rész, ami inkább ilyen átvezető rész a következő részhez, de remélem azért tetszik :) Jó olvasást :)


U.I. : Túl vagyunk a 8700 megtekintésen és van 43 rendszeres olvasó! :) Köszönöm :)


-----


'Te jóságos! ' - ugrottál le Harryről. Suttogtál, de mégis kiabálásnak hatott.
'Basszus! ' - reagálta Harry, mert ő is felfogta, hogy mi is történik. - 'Most mi a szar lesz?!'
Elkezdtél összevissza hadonászni, mert hallottad, hogy anyukádék egyre közelebb és közelebb érnek a szobádhoz...
'Most bemásszak a szekrénybe vagy …' - kezdett el hadarni, és már indult is volna a szekrény felé, de te megszorítottad, és lenyomtad vissza az ágyra.
'Ne! Maradj ott ahol vagy!' - mondtad ismét suttogva de mégis kiabálva. Gyorsan megragadtad a takaródat és ráterítetted. Kopogtattak, és te befogtad Harry száját. - 'Meg ne mozdulj! És maradj csöndben!'
Csendben vártatok, mert te úgy gondoltad, hogy ha nem kapnak választ, leesik nekik a tantusz, hogy 'alszotok'. De nem. Benyitottak. Harry összehúzta magát, hogy kisebbnek látsszon. Gyorsan és észre vehetetlenül lecsekkoltad, hogy mennyire látszik ki a takaró alól, és egy csöppet megkönnyebbültél, mert csak a göndör fürtjei bújtak ki a takaró alól.
'Szia-a-a-sztok....' - mondtad nagyon de nagyon idegesen, de remélted hogy idegességedet szüleid nem vették észre.
'Szia kicsim! Hogy vagytok? ' - kérdezte apukád elég hangosan, így te kihasználtad tettét, jeleztél, hogy beszéljenek halkabban mert a 'barátnőd' alszik, és elindultál kifelé a szobádból. Már majdnem kint voltál, már kezdtél megnyugodni, amikor anyukád elkapta a kezed.
'Ez melyik barát nőd? ' - kérdezte anyukád kicsit gyanakvóan, miközben visszahúzott a szobádba. Te ismét roppant ingerült lettél, majd elkezdtél összevissza habogni.
'Ő abba a suliba jár mint én, de nem az osztály társam, hanem egy évvel idősebb, és...' - hadartad gyorsan, annak reményében, hogy anyukád ráun. 
'Egy nevet mondj, ne terelj.' - mondta apukád komoly arccal. Nyeltél egy nagyot, majd kibökted az első lány nevet ami eszedbe jutott.
'Anne.' - nyögted ki végül, mert azonnal Harry anyukája jutott eszedbe, és hallottad ahogy Harry kis híján elneveti magát. - 'Új lány.'
'Ja , jó, oké. Csak azt hittem, hogy (legjobb barát nőd neve) alszik itt ma. De végül is mindegy. Csak megnéztük jól vagytok-e.' -mondta anyukád, és te felettébb megnyugodtál.
'Remekül. Épp én is mentem aludni.'- mentél vissza az ágyadhoz, jelezve hogy ideje lenne kimenniük.
'Akkor jó éjt! Mi is álmosak vagyunk, úgyhogy reggel fel ne költsetek! Emlékezz, holnap suli! Szép álmokat!' - mentek ki a szobádból. Ahogy becsukták az ajtót, elkezdtél hallgatózni...most mennek fel...a lépcsőn vannak...felértek...kinyitják a szobájuk ajtaját...bemennek...becsukják. Ebben a pillanatban beledőltél az ágyadba Harry mellé és közben egy nagy 'Huu'-t suttogtál.
'Most komolyan? Anne? Miért?' - nevetett Harry miközben magához húzta az iménti feszültségtől még mindig remegő testedet.
'Jól van na. Örülök, hogy meg tudtam szólalni! Amúgy meg hogy van az hogy te ilyen nyugodt vagy?!' - förmedtél rá, de elnevetted a végét. Harry is elkezdett nevetni, amitől láthatóvá váltak édes göndröcskéi és hófehér fogsora. Csak néztetek egymásra, összebújva, és te végignézted Harry arcának minden egyes icipici pontját is. Tökéletes. Bár vannak kisebb bőr hibái, de neked azokkal együtt volt tökéletes. Megcsókolt, de az előbbi sokk miatt már nem szenvedélyesen, hanem inkább kedvesen. Olyan 'jó éjt puszi' volt. Gyors lekapcsoltad a melletted lévő kapcsolóval a lámpát. Fejedet ráhelyezted a mellkasára, és úgy próbáltál elaludni. Hallottad gyors szívdobogását, légzését. Harry még nem volt álmos, de tudta hogy te az vagy, vagy legalábbis neked másnap reggel korán kell kelned, így próbált 'elaltatni', úgyhogy simogatta az arcod, birizgálta a hajad, puszilgatott. Terve eredményes volt, mert pár perc aludtál már aludtál is. Harry figyelte szuszogásod, szívverésed, majd ő is elaludt.

*Reggel*

Harry karjai közt ébredtél, úgyhogy szépen óvatosan kimásztál fogásából, és elmentél készülődni. Kimentél a fürdőszobádba, megmosdottál, letusoltál, megcsináltad a hajad, majd irány vissza a szobádba, kiválasztottad a ruhádat, felvetted, visszamentél fogat mosni, majd mielőtt felébresztetted volna Harryt, kimentél, ellenőrizni hogy a szüleid alszanak-e még. Szerencsére igen. Egy csókkal felébresztetted Harryt, aki magához húzott, de te eltoltad magadtól.

'Bocsi, de most nem lehet. Mennem kell. Hülye iskola...'- mondtad szomorúan.

'De kár. És mikor látlak legközelebb?'- kérdezte reménykedően.

'Hát ha sokáig itt maradsz akkor valószínűleg soha, mert a szüleim egy életre szobafogságot adnak ha rájönnek hogy te aludtál itt.' - nevettél fel. - 'De én általában ráérek suli után...'

'Szuper! Akkor majd felhívlak.' - pattant ki az ágyból, gyorsan felkapta tegnapi pólóját, felhúzta magára a nadrágját és megrázta a haját. - 'Menjünk együtt! Elkísérhetlek suliba?'

'Persze! ...hogy nem.' - javítottad ki magad. - Az nyilvános hely. Emlékszel, hogy miért nem lehetünk nyilvános helyeken?'

'Ja...sajnos.' - görbült le a szája, aztán elindultatok kifele, lábujjhegyen kimentetek a ház elé és ott búcsúztatok. - 'Nagyon szuperül éreztem tegnap veled. De tényleg. És te vagy eddig a legjobb alvós társam! De ezt nehogy elmond Louisnak!' - nevettetek fel, majd mielőtt te is elkezdhetnéd mondani a monológod, Harry ráhelyezi ajkait a tieidre és csak annyit mond - 'Legyen szép a napod, és figyelj a suliban! Majd délután hívlak, és ha van kedved ma este is elmehetnénk valahova...de ha nem ma akkor holnap. Szia!'

'Oké,neked is! Szia!' . ez volt minden amit ki tudtál mondani, mert Harry nem nagyon hagyott beszélni. Ismét megcsókolt, majd elindultál a suliba és ő is elsétált a másik irányban.

8. fejezet - Az este

Sziasztok! Sajnálom, hogy tegnap nem tudtam felrakni az új részt :( De most itt van, és remélem tetszik! :) Jó olvasást! :) xx

UI.: Túl vagyunk a 6500 megtekintésen és 34 rendszeres olvasó van! Köszi :)

----

Harry lefeküdt az ágyadra, te pedig rámásztál, ez mind csókolózás közben. Libabőrös volt mindened az érintésétől, és a gyomrod összeszorult amikor Harry a fenekedre rakta a kezeit. Egy könnyed mozdulattal levetted róla a pólóját, és csak ámultál a felsőtestén. Érezted,hogy nem helyes amit csináltok, de nagyon élvezted. Egyre csak forgolódtatok az ágyban, majd végül amikor Harry ült feletted, ő is elkezdte felhúzni a te pólódat és közben csókolgatta a hasad. Egyre csak feljebb és feljebb ment, és amikor már majdnem a mellkasodnál volt, te megdermedtél.

Harry: Mi a baj? *nézett fel rád kétségbeesve*

Te: Harry, tudod...

Harry: Valamit rosszul csináltam vagy....

Te: Nem, nem, minden jól csináltál, csak...ez nekem korai. *mondtad szinte suttogva mert nem tudtad, hogy hogy fog reagálni rá*

Harry szó nélkül leszállt rólad, és melléd feküdt.

Te: Sajnálom, de tudod én még soha sem....

Harry: Értem, értem, semmi baj! Miért is lenne baj? Végül is ez volt a második randink...

Te: Nekem tetszett. Márminta randi. Szerintem vicces volt.

Harry: Ja... Akarod, hogy most haza menjek?

Te: Én? Nem. Te haza szeretnél menni?

Harry: Dehogy. Ha nem zavarok, akkor szívesen maradnék...

Te: Dehogy zavarsz! Sőt...

Felnevettetek és a kínos beszélgetésnek már nyoma sem volt. Elővetted a tanulnivalódat, amire Harry válasza egy 'ezt most nem gondolhatod komolyan' fej volt, de aztán odament hozzád és megkérdezte, hogy segíthet-e. Mondtad, hogy nem kell, amíg te csinálod a házidat, ő elmehet tusolni. Amikor végeztél az utolsó feladattal, elpakoltál mindent és vártad a sorod a tusolásban. Unottan feküdtél az ágyadon amikor Harry besétált a szobádba, egy szál törölközővel a csípőjén. Ismét elkábultál a testétől, majd észbe kaptál, hogy szinte nyálcsorgatva nézed őt, úgyhogy gyorsan elkaptad a fejed és elindultál a fürdőszoba irányába. Még az ajtóból visszakiabáltál, hogy 'Apáék szobájában találsz pizsit', és már el is tűntél. Tusolás közben kitisztítottad a fejed, mert még mindig azon aggódtál, hogy Harry mérges-e rád amiért elutasítottad. Fürdés után felvetted az egyszerű, halványkék pizsidet, és visszamentél a szobádba.

Te: Harry, miért vagy még törölközőben?

Harry: Nem találtam pizsamát... *mondta és megjátszotta az ártatlan kisgyereket* Csini a rucid! Ez a mindennapi pizsamád, vagy csak azért vetted fel mert itt vagyok?

Te: Ez a mindennapi. És köszi.

Odamentél hozzá és megcsókoltad. Átölelt, de nem úgy mint a múltkor, hanem úgy mint amikor először ölelt meg. Azt sugallta hogy 'örülök, hogy velem vagy'. Kerestél Harrynek valami pizsamát, de egyik se felelt meg neki. Mindig azzal jött hogy ő nem szeret ruhában aludni, de tudtad, hogy ha meztelenül aludna, elcsábulnál .Így hát abban egyeztetek meg, hogy alsógatyában alszik.

***

Már körülbelül 10 óra volt, úgyhogy befeküdtetek az ágyba. Mive lfranciaágyad van, ezért kényelmesen elfértetek. Harry magához szorított és megpuszilta a homlokod. Te megcsókoltad az ajkait, de ő eltávolodott tőled.

Te: Mi a baj?

Harry: Sajnálom, de ha jobban megcsókollak akkor elfog a vágy és nem tudom fékezni magamat...

Újra megcsókoltad, jelezve, hogy nem érdekel. Megint elkezdett forrósodni a hangulat, olyan közel bújtál Harryhez, hogy már egy hajszál se fért volna közétek. Elfogott a 'deja vu' érzés. Ugyanolyan volt minden mint pár órával azelőtt. Te Harry fölött térdeltél, ő pedig a hátadat simogatta. Elkezdte felhúzni a pólódat, már majdnem teljesen levette rólad, amikor egy hangos ajtócsapódást hallottatok...

'Szia kicsim! Megjöttünk!'

7. fejezet - Otthon 2.

Sziasztok! OMG 4700 megtekintés :o (: Annyira bírlak titeket....kiírom hogy 5 rendszeres követő van erre hirtelen lesz 22 :) Köszi :) És szívből köszönöm a visszajelzéseket is! Tényleg NAGYON jól esik :) Remélem ez a rész is tetszeni fog :) Jó olvasást :)


-----

Órákon át csak beszélgettetek, minden témát kiveséztetek. Szinte hihetetlen volt, hogy még mindig tudtatok valamiről beszélni. Órák után már belefáradtatok a sok beszédbe.
Harry: Elképesztő vagy! Veled bármiről lehet beszélgetni! Tudod ez egy nagyon értékes tulajdonság! Ez is imádom benned!
Te elpirulsz.
Te: Köszi...amúgy nincs kedved most egy kis szünetet tartani a 'beszélgetés maratonunkban'?
Felnevettetek.
Harry: Jó, de akkor mit csináljunk? *kacsintott*
Tökéletesen tudtad, hogy Harry mire gondolt ezzel a kijelentéssel, ezért próbáltál kitérni a magas labda elől.
Te: Mi lenne ha megnéznék egy filmet? Még úgyis csak 5 óra van.
Harry: Oké.


Kimentetek a nappaliba, és elkezdtetek válogatni a filmek közül. Nem tudtatok dönteni, hogy melyiket nézzétek meg, ezért hasra ütés szerűen felkaptál egy filmet.

Te: Ezt nézzük! *nyújtottad oda Harrynek, anélkül hogy megnézted volna mi az*

Harry: Paranormal Activity 2? Biztos?

Te: Őőő, hát ha azt adtam oda, akkor igen!

Harry: Hát jó! Szeretem a horror filmeket...

Te: Én is...

Elkezditek nézni a filmet, és te odabújsz Harryhez. Átkarolt, és úgy néztétek a filmet. Az eleje kicsit unalmas volt, de aztán jöttek az ijesztő részek. Mivel te nagyon ijedős vagy, ezért akárhányszor történt valami, megszorítottad Harryt. Látszott az arcán, hogy nagyon élvezi a közelséged, de te ezt nem vetted észre. A végét már alig bírtad nézni, sokszor belenyomtad a fejed Harry oldalába. Végül már az ölében ültél, és ő nem is nagyon figyelt a filmre, mert ő téged nézett.


A film után nem mersz egyedül elmenni a konyhába, ezért közösen kimentek, kézen fogva. Amíg te áttúrod a hűtőt valami kajáért, Harry megijeszt párszor, amit te egy vállba ütéssel 'köszöntél meg'. Visszamentetek a kanapéra és bekapcsoltátok a tvt. Nem volt semmi jó, úgyhogy úgy döntöttetek hogy bementek a szobádba. Harry leült az ágyadra, te pedig a telefonod kerested. Amikor végül megtaláltad, rájöttél hogy este 8 óra van.
Te: Úristen! Már nagyon késő van!
Harry: És?
Te: És?! Nekem holnap iskola van! Rémlik?
Harry: Ja tényleg...
Mindketten lenéztetek.
Harry: Akkor...most.....haza kéne.....mennem......ugye? *kérdezte félénken, de mégis reménykedően*
Te: Hát, az attól függ, hogy anyukámék mikor jönnek haza....és hogy segítesz-e a tanulásban *ekkor felnevettél*
Harry: Most mit nevetsz? Én jó tanuló vagyok! *de ezen az állításon már ő is nevetett* Akkor felhívod a szüleidet?
Te: Igen.


Te: Szia Anya!
Anyukád: Szia kicsim! Minden rendben?
Te: Persze, csak azt akartam kérdezni, hogy jól szórakoztok?

Anyukád: Igen, köszi. De most komolyan...mit szeretnél?
Te: Ezt hogy érted? *mondtad kicsit sértődött hangon*

Anyukád: Nem hiszem, hogy azért hívtál hogy megkérdezd hogy jól vagyunk-e....
Te: Jól van... azt szerettem volna kérdezni, hogy mikor jöttök haza?

Anyukád: Hááát....nem tudom. De szerintem csak holnap megyünk haza, mert már ittunk egy kicsit, úgyhogy nem fogunk hazavezetni. A mellettünk lévő épület egy szálloda, úgyhogy megleszünk. 
Te: Oké. Akkor jó szórakozást!
Anyukád: Köszi, szívem. Nektek is! És ne felejtsetek el suliba menni holnap!
Te: Jó, jó. Szia!


Harry érdeklődő szemekkel tekintett rád.
Te: Maradhatsz...
És abban a pillanatban hogy kimondtad a 'bűvös szót', rávetetted magad Harryre, és vad csókolózásba kezdtetek....

6. fejezet - Otthon

Sziasztok! Túl vagyunk a 3300 megtekintésen! :)) És van 5 rendszeres olvasó is, bár több is lehetne XD Nagyon örülök :) Itt az új rész, remélem tetszik :) Ha igen jelezzétek egy megjegyzéssel :) Jó olvasást ! xx 


----

Harry: Nagyon szép házatok van!

Te: Köszi!

Harry: És milyen napod volt?

Te: Idáig unalmas... neked?

Harry: Őszintén? Nem tudtam semmit se csinálni, mert csak a randink járt a fejemben.

Te: Velem ugyanez volt!

És ekkor meghallottatok valami zajt az emeletről. Valaki tusol.

Te: Basszus azt hittem senki sincs itthon!

Harry: Mi van??

Gyorsan felrohantál és bekopogtattál a fürdőszobába. Harry pedig lent várt értetlenül.

Anyukád: Tusolok! *kiabálta a kopogtatásra*

Te: Anya! Te itthon vagy? Azt hittem ma lesz valami megbeszélésed...

Anyukád: Igen, lesz. De valami miatt csak gy óra múlva kezdődik...

Te: Mivan?!

Anyukád: Nyugi. Nem foglak zavarni téged és a barátnődet.

Te: Milyen bará... aaa barátnőm. Aki itt marad délután. *tudasítottad magadban a tegnapi füllentésed*

Anyukád: Mondtál valami?

Te: Ja, nem. És meddig maradsz még?

Anyukád: Nem sokáig. Csak letusolok, bekapok valamit és már indulok is.

Te: Ja jó.

Nagyon megkönnyebbültél. És ekkor meghallottad, hogy anyukád elzárta a csapot és indul kifelé. Gyorsan lerohantál a földszintre és megfogtad Harry kezét.

Harry: Mi va...

Befogtad a száját és betoltad az egyik szobába. Szerencsére a saját szobádba estetek be. Elvetted a kezed Harry szájáról.

Harry: Ez mi volt?

Te: Bocsi! Csak...

Harry: Csak..?

Te: Anyukám itthon van.

Harry: És?

Kis szünet következett, de végül Harrynek lesett, hogy mi történik.

Harry: A szüleid nem tudják, hogy itt van egy vendég...

Te: De, tudják...

Harry: Akkor meg mi a baj?

Te: Ők úgy tudják, hogy a barátnőm van itt, nem pedig egy fiú!

Harry: Ééértem... és mért nem mondtad el nekik?

Te: Mert ők...nem...támogatnánk...

Harry: Hát az baj...

Megint egy kínos szünet jött, amit megzavart egy kopogás. A szemeid óriásira tágultak, és hirtelen belökted Harryt a kis gardróbodba és rácsuktad az ajtót. Kinyitottad az ajtót és megláttad anyukádat.

Anyukád: Na megyek kicsim!

Nyomott egy puszit a homlokodra, de ekkor elkomorult az arca és a szemei elkezdtek keresni valamit.

Anyukád: De... hol van a barátnőd? 

Te: Hát őőő... ő még...izéé....elment a mosdóba.

Anyukádon látszik, hogy észrevette a hezitálásod, de nem úgy tűnt hogy érdekli.

Anyukád: Hát jóó.... na nekem sietni kell, mert találkozok az egyik munkatársammal. Apukáddal valószínűleg csak késő este jövünk, de megeshet, hogy nagyon elhúzódik a....

Feltűnt neked, hogy anyukád túlságosan hadar és ideges.

Te: Jó, Anyu, nem kell magyarázkodni. Menjetek csak szórakozni!

Anyukád: Francba. Jó, bevallom, apukáddal elmegyünk egy kicsit....

Te: Nem akarok tudni részleteket! Érezzétek jól magatokat!

Anyukád: Köszi kicsim. És lehet, hogy nem jövünk ma haza, úgyhogy ha van kedve (barátnőd neve) itt aludhat.

Te: Oké, majd megkérdezem. Szia Anya!

Adtál neki egy puszit és már el is ment.

Abban a pillanatban, hogy Anyukád becsukta a bejárati ajtót, Harry kijött a gardróbból. Közel húzódott hozzád, megölelt és önelégült mosollyal megszólalt.

Harry: Szóval 'kicsim', a "barátnőd" itt is aludhat?

Te: Hát nem tudom, hogy van-e kedve...

Harry: Szerintem van kedve....

Te: De hát nem is hozott pizsamát se...

Harry: Kinek kell az...? 

5. fejezet - Bonyodalmak

Sziasztok! Mivel sokan kértétek, ezért most hoztam az új részt, de most tényleg jön egy kisebb szünet :( Azért remélem tetszik! :) Jó olvasást! :)

-----

Pár perc gondolkozás után összegyűjtötted minden erődet, és lementél anyudékhoz. Az asztalnál ültek. Apukád dolgozott a laptopján, anyukád meg főzött valamit. Amikor beléptél az ebédlőbe, mindketten felnéztek.

Anyukád: Szia kicsim! Milyen napod volt?

Te: Szuper!

Apukád: És hogy van (barátnőd neve) ? Remélem jól van. Amúgy mért mindig te mész át hozzájuk? Ő sosem jön át ide, hozzánk...

Te: Apa, (barátnőd neve) gyakran át szokott....*itt megálltál mert eszedbe jutott a tökéletes megoldás* Igazad van apa!

Apukád: Tényleg? Tényleg! Akkor áthívod valamikor?

Te: Persze. Például holnap... az nektek jó?

Anyukád: Nekünk aztán tök mindegy hogy mikor jön át.

Te: Úgy értem hogy ti ugye nem lesztek itthon?!

Apukád: Már értem mi a bajod. Szégyellsz minket...

Te: Dehogyis! Csak...nem akarunk zavarni. Ti mondjátok mindig, hogy zavar a munkában a zajongásunk...

Apukád: Ééértem....

Anyukád: Nem, nem leszünk itthon. Akartam is mondani. Valami értekezlet lesz, úgyhogy csak este 10 körül érünk haza.

' Ez az! Minden tökéletes! ' -gondoltad magadban. De akkor eszedbe jutott a kisöcséd.

Te: És akkor én vigyázok (öcséd neve)re?

Anyukád: Nem kell. Azt is elintéztük. Valamelyik barátjánál alszik.

' Van isten! És most az oldalamon áll! Szuper!! ' -ujjongtál magadban.

Te: Szóval hogyha most nem jövök le, akkor nem is szóltatok volna?!

Mindhárman nevettetek.

Te: Mindegy, hagyjuk a részleteket...Az a lényeg, hogy lesz egy csajos délutánom! -'...ami nem is lesz olyan csajos...' -tetted hozzá magadban.

Anyukád: Örülünk, hogy örülsz! Akkor gyors beszélj (barátnőd neve)vel a holnapról.

Te: Oké. Köszi anyu és apu. Jó éjszakát!

Anyukád és apukád: Jó éjt!

Gyorsan beszaladtál a szobádba. Bedőltél az ágyadba és nem tudtad abbahagyni a mosolygást. Minden tökéletes. Minden passzol. Minden jól megy. De túlságosan is jól...

Elkezdtél 'készülődni' a holnapra. Mivel már minden házit megcsináltál, és még csak fél 9 volt, ezért feltúrtad az egész szekrényedet, hogy megtaláld a tökéletes ruhát. Megtaláltad. Kikészítetted a hozzá illő cipőt, sminket, stb. De mivel az nem veheted fel suliba, ezért kreáltál egy másikat szettet is. Azt fogod felvenni az iskolába, suli után gyorsan hazaszaladsz, letusolsz, átöltözöl, kisminkeled magad, kikészítesz valami inni-ennivalót, és várod Harryt. Most az egyszer örültél, hogy a külvárosban laksz, mert így legalább itt nem láthatta meg senki őt. Itt nyugodtan találkozhattok.

Minden kész volt a randira, úgyhogy nyugodtan mentél el aludni. Éjszaka természetesen Harryvel álmodtál, és nagyon élvezted....

*Reggel*

Gyorsan elkészültél, ami nem volt nehéz mert tegnap ugye mindent kikészítettél, és már mentél is a suliba. Most még a megszokottnál is lassabban telt az idő. Egyáltalán nem figyeltél az órákon, mert csak Harry járt a fejedben. De végül túlélted a napot. Elérkezett az utolsó órád. Kémia. Egész jó óra volt, mivelhogy csak kísérleteztetek. Nagyon élvezted, és már kezdtél elfeledkezni a randiról, amikor megszólalt a csengő. Abban a pillanatban eszedbe jutott, és mindent eldobtál a kezedből. Megragadtad a táskádat, és már rohantál is kifele a suliból. Hazaúton elkezdtél izgulni. Úgy érezted, hogy valami ez fogja rontani a délutánod. Épp befordultál az utcátokba, már ott álltál a házatok előtt, amikor megláttad Harryt.

Harry: Sziaaa!!

Te: Úristen! Szia!

Az arcodhoz kaptál és gondoltad 'Jaj, még nem lehet itt! Még nem sminkeltem, még nem öltöztem át, még nem vagyok olyan állapotba, hogy lásson!'

Harry: Mi a baj??

Harry ijedt arcot vágott.

Te: Ja semmi. Csak... csak azt hittem, hogy később jössz...

Harry: Visszajöjjek később?

Te: Dehogy! Gyere csak be!

Kinyitottad a bejárati ajtót, és bementetek...