8. fejezet - Az este

Sziasztok! Sajnálom, hogy tegnap nem tudtam felrakni az új részt :( De most itt van, és remélem tetszik! :) Jó olvasást! :) xx

UI.: Túl vagyunk a 6500 megtekintésen és 34 rendszeres olvasó van! Köszi :)

----

Harry lefeküdt az ágyadra, te pedig rámásztál, ez mind csókolózás közben. Libabőrös volt mindened az érintésétől, és a gyomrod összeszorult amikor Harry a fenekedre rakta a kezeit. Egy könnyed mozdulattal levetted róla a pólóját, és csak ámultál a felsőtestén. Érezted,hogy nem helyes amit csináltok, de nagyon élvezted. Egyre csak forgolódtatok az ágyban, majd végül amikor Harry ült feletted, ő is elkezdte felhúzni a te pólódat és közben csókolgatta a hasad. Egyre csak feljebb és feljebb ment, és amikor már majdnem a mellkasodnál volt, te megdermedtél.

Harry: Mi a baj? *nézett fel rád kétségbeesve*

Te: Harry, tudod...

Harry: Valamit rosszul csináltam vagy....

Te: Nem, nem, minden jól csináltál, csak...ez nekem korai. *mondtad szinte suttogva mert nem tudtad, hogy hogy fog reagálni rá*

Harry szó nélkül leszállt rólad, és melléd feküdt.

Te: Sajnálom, de tudod én még soha sem....

Harry: Értem, értem, semmi baj! Miért is lenne baj? Végül is ez volt a második randink...

Te: Nekem tetszett. Márminta randi. Szerintem vicces volt.

Harry: Ja... Akarod, hogy most haza menjek?

Te: Én? Nem. Te haza szeretnél menni?

Harry: Dehogy. Ha nem zavarok, akkor szívesen maradnék...

Te: Dehogy zavarsz! Sőt...

Felnevettetek és a kínos beszélgetésnek már nyoma sem volt. Elővetted a tanulnivalódat, amire Harry válasza egy 'ezt most nem gondolhatod komolyan' fej volt, de aztán odament hozzád és megkérdezte, hogy segíthet-e. Mondtad, hogy nem kell, amíg te csinálod a házidat, ő elmehet tusolni. Amikor végeztél az utolsó feladattal, elpakoltál mindent és vártad a sorod a tusolásban. Unottan feküdtél az ágyadon amikor Harry besétált a szobádba, egy szál törölközővel a csípőjén. Ismét elkábultál a testétől, majd észbe kaptál, hogy szinte nyálcsorgatva nézed őt, úgyhogy gyorsan elkaptad a fejed és elindultál a fürdőszoba irányába. Még az ajtóból visszakiabáltál, hogy 'Apáék szobájában találsz pizsit', és már el is tűntél. Tusolás közben kitisztítottad a fejed, mert még mindig azon aggódtál, hogy Harry mérges-e rád amiért elutasítottad. Fürdés után felvetted az egyszerű, halványkék pizsidet, és visszamentél a szobádba.

Te: Harry, miért vagy még törölközőben?

Harry: Nem találtam pizsamát... *mondta és megjátszotta az ártatlan kisgyereket* Csini a rucid! Ez a mindennapi pizsamád, vagy csak azért vetted fel mert itt vagyok?

Te: Ez a mindennapi. És köszi.

Odamentél hozzá és megcsókoltad. Átölelt, de nem úgy mint a múltkor, hanem úgy mint amikor először ölelt meg. Azt sugallta hogy 'örülök, hogy velem vagy'. Kerestél Harrynek valami pizsamát, de egyik se felelt meg neki. Mindig azzal jött hogy ő nem szeret ruhában aludni, de tudtad, hogy ha meztelenül aludna, elcsábulnál .Így hát abban egyeztetek meg, hogy alsógatyában alszik.

***

Már körülbelül 10 óra volt, úgyhogy befeküdtetek az ágyba. Mive lfranciaágyad van, ezért kényelmesen elfértetek. Harry magához szorított és megpuszilta a homlokod. Te megcsókoltad az ajkait, de ő eltávolodott tőled.

Te: Mi a baj?

Harry: Sajnálom, de ha jobban megcsókollak akkor elfog a vágy és nem tudom fékezni magamat...

Újra megcsókoltad, jelezve, hogy nem érdekel. Megint elkezdett forrósodni a hangulat, olyan közel bújtál Harryhez, hogy már egy hajszál se fért volna közétek. Elfogott a 'deja vu' érzés. Ugyanolyan volt minden mint pár órával azelőtt. Te Harry fölött térdeltél, ő pedig a hátadat simogatta. Elkezdte felhúzni a pólódat, már majdnem teljesen levette rólad, amikor egy hangos ajtócsapódást hallottatok...

'Szia kicsim! Megjöttünk!'

7. fejezet - Otthon 2.

Sziasztok! OMG 4700 megtekintés :o (: Annyira bírlak titeket....kiírom hogy 5 rendszeres követő van erre hirtelen lesz 22 :) Köszi :) És szívből köszönöm a visszajelzéseket is! Tényleg NAGYON jól esik :) Remélem ez a rész is tetszeni fog :) Jó olvasást :)


-----

Órákon át csak beszélgettetek, minden témát kiveséztetek. Szinte hihetetlen volt, hogy még mindig tudtatok valamiről beszélni. Órák után már belefáradtatok a sok beszédbe.
Harry: Elképesztő vagy! Veled bármiről lehet beszélgetni! Tudod ez egy nagyon értékes tulajdonság! Ez is imádom benned!
Te elpirulsz.
Te: Köszi...amúgy nincs kedved most egy kis szünetet tartani a 'beszélgetés maratonunkban'?
Felnevettetek.
Harry: Jó, de akkor mit csináljunk? *kacsintott*
Tökéletesen tudtad, hogy Harry mire gondolt ezzel a kijelentéssel, ezért próbáltál kitérni a magas labda elől.
Te: Mi lenne ha megnéznék egy filmet? Még úgyis csak 5 óra van.
Harry: Oké.


Kimentetek a nappaliba, és elkezdtetek válogatni a filmek közül. Nem tudtatok dönteni, hogy melyiket nézzétek meg, ezért hasra ütés szerűen felkaptál egy filmet.

Te: Ezt nézzük! *nyújtottad oda Harrynek, anélkül hogy megnézted volna mi az*

Harry: Paranormal Activity 2? Biztos?

Te: Őőő, hát ha azt adtam oda, akkor igen!

Harry: Hát jó! Szeretem a horror filmeket...

Te: Én is...

Elkezditek nézni a filmet, és te odabújsz Harryhez. Átkarolt, és úgy néztétek a filmet. Az eleje kicsit unalmas volt, de aztán jöttek az ijesztő részek. Mivel te nagyon ijedős vagy, ezért akárhányszor történt valami, megszorítottad Harryt. Látszott az arcán, hogy nagyon élvezi a közelséged, de te ezt nem vetted észre. A végét már alig bírtad nézni, sokszor belenyomtad a fejed Harry oldalába. Végül már az ölében ültél, és ő nem is nagyon figyelt a filmre, mert ő téged nézett.


A film után nem mersz egyedül elmenni a konyhába, ezért közösen kimentek, kézen fogva. Amíg te áttúrod a hűtőt valami kajáért, Harry megijeszt párszor, amit te egy vállba ütéssel 'köszöntél meg'. Visszamentetek a kanapéra és bekapcsoltátok a tvt. Nem volt semmi jó, úgyhogy úgy döntöttetek hogy bementek a szobádba. Harry leült az ágyadra, te pedig a telefonod kerested. Amikor végül megtaláltad, rájöttél hogy este 8 óra van.
Te: Úristen! Már nagyon késő van!
Harry: És?
Te: És?! Nekem holnap iskola van! Rémlik?
Harry: Ja tényleg...
Mindketten lenéztetek.
Harry: Akkor...most.....haza kéne.....mennem......ugye? *kérdezte félénken, de mégis reménykedően*
Te: Hát, az attól függ, hogy anyukámék mikor jönnek haza....és hogy segítesz-e a tanulásban *ekkor felnevettél*
Harry: Most mit nevetsz? Én jó tanuló vagyok! *de ezen az állításon már ő is nevetett* Akkor felhívod a szüleidet?
Te: Igen.


Te: Szia Anya!
Anyukád: Szia kicsim! Minden rendben?
Te: Persze, csak azt akartam kérdezni, hogy jól szórakoztok?

Anyukád: Igen, köszi. De most komolyan...mit szeretnél?
Te: Ezt hogy érted? *mondtad kicsit sértődött hangon*

Anyukád: Nem hiszem, hogy azért hívtál hogy megkérdezd hogy jól vagyunk-e....
Te: Jól van... azt szerettem volna kérdezni, hogy mikor jöttök haza?

Anyukád: Hááát....nem tudom. De szerintem csak holnap megyünk haza, mert már ittunk egy kicsit, úgyhogy nem fogunk hazavezetni. A mellettünk lévő épület egy szálloda, úgyhogy megleszünk. 
Te: Oké. Akkor jó szórakozást!
Anyukád: Köszi, szívem. Nektek is! És ne felejtsetek el suliba menni holnap!
Te: Jó, jó. Szia!


Harry érdeklődő szemekkel tekintett rád.
Te: Maradhatsz...
És abban a pillanatban hogy kimondtad a 'bűvös szót', rávetetted magad Harryre, és vad csókolózásba kezdtetek....

6. fejezet - Otthon

Sziasztok! Túl vagyunk a 3300 megtekintésen! :)) És van 5 rendszeres olvasó is, bár több is lehetne XD Nagyon örülök :) Itt az új rész, remélem tetszik :) Ha igen jelezzétek egy megjegyzéssel :) Jó olvasást ! xx 


----

Harry: Nagyon szép házatok van!

Te: Köszi!

Harry: És milyen napod volt?

Te: Idáig unalmas... neked?

Harry: Őszintén? Nem tudtam semmit se csinálni, mert csak a randink járt a fejemben.

Te: Velem ugyanez volt!

És ekkor meghallottatok valami zajt az emeletről. Valaki tusol.

Te: Basszus azt hittem senki sincs itthon!

Harry: Mi van??

Gyorsan felrohantál és bekopogtattál a fürdőszobába. Harry pedig lent várt értetlenül.

Anyukád: Tusolok! *kiabálta a kopogtatásra*

Te: Anya! Te itthon vagy? Azt hittem ma lesz valami megbeszélésed...

Anyukád: Igen, lesz. De valami miatt csak gy óra múlva kezdődik...

Te: Mivan?!

Anyukád: Nyugi. Nem foglak zavarni téged és a barátnődet.

Te: Milyen bará... aaa barátnőm. Aki itt marad délután. *tudasítottad magadban a tegnapi füllentésed*

Anyukád: Mondtál valami?

Te: Ja, nem. És meddig maradsz még?

Anyukád: Nem sokáig. Csak letusolok, bekapok valamit és már indulok is.

Te: Ja jó.

Nagyon megkönnyebbültél. És ekkor meghallottad, hogy anyukád elzárta a csapot és indul kifelé. Gyorsan lerohantál a földszintre és megfogtad Harry kezét.

Harry: Mi va...

Befogtad a száját és betoltad az egyik szobába. Szerencsére a saját szobádba estetek be. Elvetted a kezed Harry szájáról.

Harry: Ez mi volt?

Te: Bocsi! Csak...

Harry: Csak..?

Te: Anyukám itthon van.

Harry: És?

Kis szünet következett, de végül Harrynek lesett, hogy mi történik.

Harry: A szüleid nem tudják, hogy itt van egy vendég...

Te: De, tudják...

Harry: Akkor meg mi a baj?

Te: Ők úgy tudják, hogy a barátnőm van itt, nem pedig egy fiú!

Harry: Ééértem... és mért nem mondtad el nekik?

Te: Mert ők...nem...támogatnánk...

Harry: Hát az baj...

Megint egy kínos szünet jött, amit megzavart egy kopogás. A szemeid óriásira tágultak, és hirtelen belökted Harryt a kis gardróbodba és rácsuktad az ajtót. Kinyitottad az ajtót és megláttad anyukádat.

Anyukád: Na megyek kicsim!

Nyomott egy puszit a homlokodra, de ekkor elkomorult az arca és a szemei elkezdtek keresni valamit.

Anyukád: De... hol van a barátnőd? 

Te: Hát őőő... ő még...izéé....elment a mosdóba.

Anyukádon látszik, hogy észrevette a hezitálásod, de nem úgy tűnt hogy érdekli.

Anyukád: Hát jóó.... na nekem sietni kell, mert találkozok az egyik munkatársammal. Apukáddal valószínűleg csak késő este jövünk, de megeshet, hogy nagyon elhúzódik a....

Feltűnt neked, hogy anyukád túlságosan hadar és ideges.

Te: Jó, Anyu, nem kell magyarázkodni. Menjetek csak szórakozni!

Anyukád: Francba. Jó, bevallom, apukáddal elmegyünk egy kicsit....

Te: Nem akarok tudni részleteket! Érezzétek jól magatokat!

Anyukád: Köszi kicsim. És lehet, hogy nem jövünk ma haza, úgyhogy ha van kedve (barátnőd neve) itt aludhat.

Te: Oké, majd megkérdezem. Szia Anya!

Adtál neki egy puszit és már el is ment.

Abban a pillanatban, hogy Anyukád becsukta a bejárati ajtót, Harry kijött a gardróbból. Közel húzódott hozzád, megölelt és önelégült mosollyal megszólalt.

Harry: Szóval 'kicsim', a "barátnőd" itt is aludhat?

Te: Hát nem tudom, hogy van-e kedve...

Harry: Szerintem van kedve....

Te: De hát nem is hozott pizsamát se...

Harry: Kinek kell az...? 

5. fejezet - Bonyodalmak

Sziasztok! Mivel sokan kértétek, ezért most hoztam az új részt, de most tényleg jön egy kisebb szünet :( Azért remélem tetszik! :) Jó olvasást! :)

-----

Pár perc gondolkozás után összegyűjtötted minden erődet, és lementél anyudékhoz. Az asztalnál ültek. Apukád dolgozott a laptopján, anyukád meg főzött valamit. Amikor beléptél az ebédlőbe, mindketten felnéztek.

Anyukád: Szia kicsim! Milyen napod volt?

Te: Szuper!

Apukád: És hogy van (barátnőd neve) ? Remélem jól van. Amúgy mért mindig te mész át hozzájuk? Ő sosem jön át ide, hozzánk...

Te: Apa, (barátnőd neve) gyakran át szokott....*itt megálltál mert eszedbe jutott a tökéletes megoldás* Igazad van apa!

Apukád: Tényleg? Tényleg! Akkor áthívod valamikor?

Te: Persze. Például holnap... az nektek jó?

Anyukád: Nekünk aztán tök mindegy hogy mikor jön át.

Te: Úgy értem hogy ti ugye nem lesztek itthon?!

Apukád: Már értem mi a bajod. Szégyellsz minket...

Te: Dehogyis! Csak...nem akarunk zavarni. Ti mondjátok mindig, hogy zavar a munkában a zajongásunk...

Apukád: Ééértem....

Anyukád: Nem, nem leszünk itthon. Akartam is mondani. Valami értekezlet lesz, úgyhogy csak este 10 körül érünk haza.

' Ez az! Minden tökéletes! ' -gondoltad magadban. De akkor eszedbe jutott a kisöcséd.

Te: És akkor én vigyázok (öcséd neve)re?

Anyukád: Nem kell. Azt is elintéztük. Valamelyik barátjánál alszik.

' Van isten! És most az oldalamon áll! Szuper!! ' -ujjongtál magadban.

Te: Szóval hogyha most nem jövök le, akkor nem is szóltatok volna?!

Mindhárman nevettetek.

Te: Mindegy, hagyjuk a részleteket...Az a lényeg, hogy lesz egy csajos délutánom! -'...ami nem is lesz olyan csajos...' -tetted hozzá magadban.

Anyukád: Örülünk, hogy örülsz! Akkor gyors beszélj (barátnőd neve)vel a holnapról.

Te: Oké. Köszi anyu és apu. Jó éjszakát!

Anyukád és apukád: Jó éjt!

Gyorsan beszaladtál a szobádba. Bedőltél az ágyadba és nem tudtad abbahagyni a mosolygást. Minden tökéletes. Minden passzol. Minden jól megy. De túlságosan is jól...

Elkezdtél 'készülődni' a holnapra. Mivel már minden házit megcsináltál, és még csak fél 9 volt, ezért feltúrtad az egész szekrényedet, hogy megtaláld a tökéletes ruhát. Megtaláltad. Kikészítetted a hozzá illő cipőt, sminket, stb. De mivel az nem veheted fel suliba, ezért kreáltál egy másikat szettet is. Azt fogod felvenni az iskolába, suli után gyorsan hazaszaladsz, letusolsz, átöltözöl, kisminkeled magad, kikészítesz valami inni-ennivalót, és várod Harryt. Most az egyszer örültél, hogy a külvárosban laksz, mert így legalább itt nem láthatta meg senki őt. Itt nyugodtan találkozhattok.

Minden kész volt a randira, úgyhogy nyugodtan mentél el aludni. Éjszaka természetesen Harryvel álmodtál, és nagyon élvezted....

*Reggel*

Gyorsan elkészültél, ami nem volt nehéz mert tegnap ugye mindent kikészítettél, és már mentél is a suliba. Most még a megszokottnál is lassabban telt az idő. Egyáltalán nem figyeltél az órákon, mert csak Harry járt a fejedben. De végül túlélted a napot. Elérkezett az utolsó órád. Kémia. Egész jó óra volt, mivelhogy csak kísérleteztetek. Nagyon élvezted, és már kezdtél elfeledkezni a randiról, amikor megszólalt a csengő. Abban a pillanatban eszedbe jutott, és mindent eldobtál a kezedből. Megragadtad a táskádat, és már rohantál is kifele a suliból. Hazaúton elkezdtél izgulni. Úgy érezted, hogy valami ez fogja rontani a délutánod. Épp befordultál az utcátokba, már ott álltál a házatok előtt, amikor megláttad Harryt.

Harry: Sziaaa!!

Te: Úristen! Szia!

Az arcodhoz kaptál és gondoltad 'Jaj, még nem lehet itt! Még nem sminkeltem, még nem öltöztem át, még nem vagyok olyan állapotba, hogy lásson!'

Harry: Mi a baj??

Harry ijedt arcot vágott.

Te: Ja semmi. Csak... csak azt hittem, hogy később jössz...

Harry: Visszajöjjek később?

Te: Dehogy! Gyere csak be!

Kinyitottad a bejárati ajtót, és bementetek...

4. fejezet - Beszélgetés

Sziasztok! Megírtam az új részt, de most meghatározatlan ideig nem fogom tovább írni, mert 2 hétig 

folyamatosan témazárókat írok :/ Addig is remélem tetszik ez a rész, ha igen jelezzétek egy megjegyzéssel :) Jó olvasást! :)

-----

*Másnap*

Vasárnap reggel, amikor felébredtél azt hitted, hogy csak álmodtál. Ez képtelenség. Nem csókolózhattál Harryvel. Az lehetetlen. És ekkor jött a bizonyíték. Egy SMS.

Szia (neved)! Tényleg nagyon élveztem a tegnap estét! Életem egyik legjobb estéje volt. Ha neked is tetszett, és van kedved akkor megismételhetnénk. Hívj fel, hogy megbeszéljük a részleteket.

Puszi, Harry

Tehát tényleg megtörtént! Randiztál Harold Edward Styles-szal. Hűha! Pár percig lesokkolódva ülsz az ágyadban, majd felöltözöl és felhívod Harryt.

Harry: Szia, itt Hazza beszél.

Te: Hazza?

Harry: Igen, ez a becenevem *belenevet a telefonba*

Te: Én inkább maradok a Haroldnál.

Harry: Jól van. Hogy vagy?

Te: Jóól. Most jöttem rá, hogy nem csak álmodtam a tegnap estét...

Harry: Ja, én is. Ezért is írtam neked.

Te: Értem. Szóval....

Harry: Szóval...?

Te: ….a randi...

Harry: Oh, igen! Van kedved találkozni ma este?

Te: Hát, tudod nekem a ma este nem jó....

Harry: *szomorúan*... akkor holnap?

Te: Harry. Én még suliba járok. Tanulnom kell...

Harry: Tudom, de... esetleg suli után egy kicsit? Hánykor végzel holnap?

Te: Kettőkor.

Harry: Szuper! Akkor, ha neked is jó, akkor odamegyek eléd.

Te: Tökéletes! De... várj. Ott lesz egy csomó ember. Látni fognak minket. Le fognak fotózni és felrakják a netre és....

Harry: Nyugi! Nem lesz semmi baj!

Te: Mi? Te nem bánod?

Harry: Nem. Én elmondtam. Én büszkén bevallanám a kapcsolatunkat...

Te: Harry... Még csak egy randink volt. Attól még hogy híres vagy, ez nem azt jelenti, hogy már járunk is.

Harry: Tudom , persze értem én! De érted mire gondolok...

Te: Értem. De szerintem a bejelentés még korai lenne. Így is nagyon elkapkodjuk a dolgokat.

Harry: Lelassítsak? Vagy kezdjük újra? Én bármit megtennék, hogy boldog legyél...

Te: Ne. Ez így most tökéletes, csak … most maradjunk így.

Harry: Jó...... és akkor mi lenne a holnap átjönnél hozzám?

Te: Azt se tudom, hogy hol laksz...

Harry: Akkor én megyek át hozzátok ! Te neked úgy jó.

Te: Jó hát ! Akkor holnap találkozunk nálam.

Harry: Megbeszéltük. Holnap, nálad, 2 után 10 perccel. Oké. Akkor holnap látlak! Szia, puszi!

Te: Szia! Puszi!

Randi fixálva. Örömödben felugrottál, és elkezdtél sikítozni. Ekkor eszedbe jut a mai programod. Találkozód van a legjobb barátnőddel. Elkészülsz, és már mész is hozzájuk. Amikor odaérsz már alig várod, hogy elmesélhesd a sztorit, de aztán rájössz, hogy még nem szabad elmondanod. Addig nem, amíg nem bizonyosodsz meg arról, hogy Harry nem csak játszadozik veled...

***

Remek napod volt, bár nehéz volt kibírni azt hogy ne mondd el a legjobb barátnődnek az újdonságokat. Este leültél tanulni, ami nehezedre esett, mivel egész végig a randin gondolkodtál. Azt akartad, hogy minden tökéletes legyen. Aztán elsápadtál, mert rájöttél, hogy mi a baki. Mindent elintéztél, csak egy valamit nem. Nem beszéltél még a szüleiddel... Mi van ha itthon lesznek? Vagy ha elmondod nekik, és nem támogatnak? Tönkrement az egész... Most mi lesz??

3. fejezet - A randi 2.

A pincér kihozza az étlapokat,rendeltek, beszélgettek.Kaja után Harry kifizeti a számlát,és kézen fogva sétálgattok a városban,amikor Harry egyszer hirtelen megáll.
Harry: Oké,ezt nem értem!
Kérdőn nézel rá.
Harry: Ez,hogy lehetséges?Úgy értem,hogy lehet az,hogy így letámadlak az érzéseimmel és ilyen jól reagálsz rá?Tudod,ez nekem nem megszokott.Bár az se hogy az első randin kiöntöm a szívem egy idegen lánynak...
Te: Idegen?
Harry: Mármint nem úgy értem!Tegnap találkoztunk és már olyan mintha már évek óta együtt volnánk!És van valami furcsa a gyomromban.Te tudod, hogy mi ez?Még sosem éreztem.Olyan mintha...nem tudom.Mintha pillangók repdesnének a gyomromban.
Harry összezavarodott arcot vág,neked pedig el áll a lélegzeted.Ekkor Harry észhez kapott,hogy mit is mondott.
Harry: Basszus, ez egy kicsit buzisan hangzott. *Felnevettek*Remélem nem érted a helyzetet,mert ez így most tök úgy jól ki mintha a pszichológusom lennél.
Még mindig le vagy sokkolódva,de amikor észreveszed, hogy Harry ijedten néz rád,gyorsan válaszolsz.
Te: Ez a legromantikusabb dolog,amit valaha hallottam.
Harry megkönnyebbül.
Már éjfél van,úgyhogy Harry hazakísér.A bejárati ajtóban álltok.
Harry: Annyira élveztem a mai estét!És remélem nem ijesztettelek el az érzelgős hülyeségeimmel...
Te: Dehogyis!Sőt...
Rámosolyogsz,mélyen a szemedbe néz és a gyomrod görcsbe szorult.Harry a kezeit a csípődre helyezte,egyre közelebb húzott magához,s végül már a testetek minden része összeért.Nem bírtad levenni a tekinteted róla.És megtörtént.Az ajkaitok összeértek, és égtek.Egyre jobban és jobban.Harry végig simogatta a hátad,te pedig a hajába túrtál.Nagyon hosszú csók volt,de te még annál is hosszabbnak érezted.Végül amikor eltávolodtatok egymástól, Harry megszólalt.A kezeit a farzsebébe csúsztatta,és felnézett rád.
Harry: Tudod,ezt megismételhetnénk.Mármint a randit.Meg persze a csókot is.Ha akarod...
Te:Beleegyezek Harold.
Harry: Jólvan,akkor majd hívlak *megcsókol*

2. fejezet - A randi

Eljön a másnap,te már alig bírod kivárni,hogy este 8 legyen.Harry nemkülönben.Este 8óra előtt 2 perccel csöngetnek.Rohansz kinyitni az ajtót. Harry beleszól a kaputelefonba. 
Harry: Szia!Elkészültél?Mehetünk?
Te: Szia,persze egy pillanat! Addig gyere fel!
Kinyitod az ajtót,és egy fél perc múlva Harry már fent is van a lakásodban.Te még az utolsó simításokat végzed magadon. Amikor kész lettél, kimentél Harryhez. Amikor meglátott nem jutott szóhoz...Te félreérted hallgatását és azt hiszed, hogy valami félresikerült. Már rémülten szaladnál vissza a fürdőbe, amikor Harry megfogja a kezed, és azt mondja:
Harry: Csodaszép vagy. Nem hittem volna, hogy tudsz még szebb lenni, de tévedtem...
Te elpirulsz. Harry elővesz egy szál rózsát és átadja neked.
Harry: Mehetünk?
Te: Igen.
Elindultok, sétáltok egyet a kivilágított Temze partján. Megérkeztek az étterembe, ami csodálatosan nézett ki. Bementek, odavezetnek az asztalotokhoz, Harry kihúzza neked a széket, leülsz, ő pedig leül veled szembe. Mind a ketten hallgattok, nem tudjátok, hogy mit mondjatok egymásnak, végül Harry megszólal.
Harry: Tartozom egy vallomással...
Te hallgatsz, várod, hogy folytassa...
Harry: 'Tudod, mikor tegnap kiléptél az ajtómon, megszakadt a szívem. Csak rád tudtam gondolni egész este, és ma is. A fiúktól meg is kaptam a magamét...
Te: De ugye nem vitatkoztatok miattam?
Harry: Nem! Csak szétszórt voltam, és nem figyeltem oda rájuk, de megértették, és szeretnének
megismerni téged.
Te: Szeretnél bemutatni nekik?
Harry: Minden vágyam, hogy a legjobb barátaim, a szüleim, sőt az egész világ megtudja, hogy beléd estem!
Te nem jutsz szóhoz. Most Harry érti félre a dolgokat, azt hiszi, hogy valami rosszat mondott vagy elhamarkodta a dolgot.
Harry: Tudom, hogy ez nagyon-nagyon korai, de ez érzem és nem akarom elrejteni...
De ekkor megfogod a kezét.
Te: Örülök, hogy ezt mondod, mert én is így érzek irántad!
Harry rád villantja ragyogó mosolyát és megcsókolja a kezed.

1. fejezet - Kezdet

Angliában élsz. Sétálsz az utcán, amikor meglátod Harryt, ő is kiszúr téged, odamegy hozzád, elkezdtek beszélgetni, te pedig összeesel...
Harry felkap és hazavisz magához, mert nem tudja te hol laksz. Amikor felkelsz csak azt látod, hogy Niall felédhajol...
Harry: Jól vagy? Úgy rám ijesztettél...
Te: Őőőő igen jól , de hol vagyok??
Harry: Hát nálam.
Te: Hogy hol? Biztos csak álmodom, mintha azt mondtad volna hogy nálad vagyok.
Harry: Nem, nem álmodsz. Tényleg azt mondtam. Egyébként hogy hívnak?
Te: (Neved)
Harry: Nagyon örülök (neved)!
Te: Hát még én hogy örülök! Nagy rajongód vagyok!
Harry: Dejó! Én is az vagyok! Mármint a Te nagy rajongód.
Mind a ketten elpirultok, majd egy kis zavart csend után Harry megkérdezi hogy hozhat-e esetleg neked egy kis ennivalót vagy kérsz-e valamit inni. Te azt mondod hogy egy kis vizet kérsz. Miközben lassan kortyolgatotd a vizet, beszélgettek, elmondjátok egymásnak legféltettebb titkaitokat, jobban megismeritek egymást. Harry végül kinyögi:
Harry: Nagyon kedvellek!
Te: Én is téged.
Harry: Ennek örülök! Mert azt reméltem, hogy... *sóhajt egyet* Esetleg lenne kedved...
Te: Igen Harry, szeretnék találkozni veled
Harry: Huh! DEJÓ!! Akkor mit szólnál mondjuk egy romantikus vacsorához holnap este? Utánna megnéznénk egy jó kis filmet amit te választassz ki természetesen, utánna esetleg egy romantikus séta... Persze csak ha van kedved hozzá...
Te: Jól hangzik!
Harry: Rendben, akkor holnap este 8ra érted megyek. Persze csak ha megmondod hol laksz...
Te elmondod neki a szállásod címét, mivel még nincsen lakásod. Elköszönsz.
Harry: Szia!
Már éppen indulnál amikor Harry megállít, és visszafordít maga felé... És ad egy puszit az arcodra, amit eredetileg nem oda szánt... Csak úgy gondolta ezt inkább az első randira hagyja...