A pincér kihozza az étlapokat,rendeltek, beszélgettek.Kaja után Harry kifizeti a számlát,és kézen fogva sétálgattok a városban,amikor Harry egyszer hirtelen megáll.
Harry: Oké,ezt nem értem!
Kérdőn nézel rá.
Harry: Ez,hogy lehetséges?Úgy értem,hogy lehet az,hogy így letámadlak az érzéseimmel és ilyen jól reagálsz rá?Tudod,ez nekem nem megszokott.Bár az se hogy az első randin kiöntöm a szívem egy idegen lánynak...
Te: Idegen?
Harry: Mármint nem úgy értem!Tegnap találkoztunk és már olyan mintha már évek óta együtt volnánk!És van valami furcsa a gyomromban.Te tudod, hogy mi ez?Még sosem éreztem.Olyan mintha...nem tudom.Mintha pillangók repdesnének a gyomromban.
Harry összezavarodott arcot vág,neked pedig el áll a lélegzeted.Ekkor Harry észhez kapott,hogy mit is mondott.
Harry: Basszus, ez egy kicsit buzisan hangzott. *Felnevettek*Remélem nem érted a helyzetet,mert ez így most tök úgy jól ki mintha a pszichológusom lennél.
Még mindig le vagy sokkolódva,de amikor észreveszed, hogy Harry ijedten néz rád,gyorsan válaszolsz.
Te: Ez a legromantikusabb dolog,amit valaha hallottam.
Harry megkönnyebbül.
Már éjfél van,úgyhogy Harry hazakísér.A bejárati ajtóban álltok.
Harry: Annyira élveztem a mai estét!És remélem nem ijesztettelek el az érzelgős hülyeségeimmel...
Te: Dehogyis!Sőt...
Rámosolyogsz,mélyen a szemedbe néz és a gyomrod görcsbe szorult.Harry a kezeit a csípődre helyezte,egyre közelebb húzott magához,s végül már a testetek minden része összeért.Nem bírtad levenni a tekinteted róla.És megtörtént.Az ajkaitok összeértek, és égtek.Egyre jobban és jobban.Harry végig simogatta a hátad,te pedig a hajába túrtál.Nagyon hosszú csók volt,de te még annál is hosszabbnak érezted.Végül amikor eltávolodtatok egymástól, Harry megszólalt.A kezeit a farzsebébe csúsztatta,és felnézett rád.
Harry: Tudod,ezt megismételhetnénk.Mármint a randit.Meg persze a csókot is.Ha akarod...
Te:Beleegyezek Harold.
Harry: Jólvan,akkor majd hívlak *megcsókol*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése